Alkatrészkészítés

Rádióalkatrészek egyszerű módon történő
készítése az orosz Radio újság nyomán

Negyedik nekifutásra az orosz Radio újságból merítek ötleteket, vagy ollózok ki érdekesnek ítélt cikkeket, képeket. Az oroszok igen sajátságosan viszonyultak a rádióépítéshez. Mivel hatalmas az ország, rengeteg világvége faluval, ahol nem hogy rádióalkatrészt nem lehetett kapni, de akár még bolt sem volt, ezért sok esetben aki rádiót akart hallgatni, illetve készíteni, annak teljesen nulláról kellett indulnia, ezért sajnálatos kényszerűségből az alkatrészek háztáji legyártásával is foglalkoznia kellett. Ez persze felveti a kérdést, hogy mégis mi van otthon egy világvégi faluban ahhoz, hogy abból egy rádióba illő alkatrészt készíthessünk. Ma ebből az izgalmas témakörből merítek egy kisebb adaggal.

Íme a detektoros rádió elsődleges alkatrészének, vagyis magának a detektornak
az elkészítési ábrája, falapocskára, lemezecskére, csavarocskákra alapozva.
Az alapanyagok: fadarab, konzervdoboz, órarugó, facsavar, drótok. Ezek
azért nem olyan fejlett technikai eszközök, melyekből ne akadt volna
a húszas években a ház körül. Szóval van miből rádiót építeni,
csak mint mindennek, úgy ennek is tudni kell a módját.

Ez egy egészen valószínűtlenül egyszerű potenciométer, mégpedig csavarból
és grafitrúdból (ceruzabél) megszerkesztve. Épp megfelel például
egy korabeli elektroncső fűtőáramának szabályzására.

Helikális, azaz csavarvonal alakú, vagyis többfordulatú, finoman beállítható potméter.
Erről sem gondolná az ember, hogy a konyhaasztal sarkán is meg lehet szerkeszteni.

Detektoros tekercse, plusz a benne forgatható variométer.
Mindez - ha jól látom - egy vascső darabba szerelve.

Ez a szerkezet, mármint a tölcsér egy hallhatót alakít át tölcséres hangszóróvá.
Ezzel egy detektoros rádiót egy csendes szobában többen is hallgathattak.

Az embernek ma már eszébe sem jutna elemet készíteni házilag, pedig ezt is lehet.

Ha nem volna mivel megmérni a legyártott elem feszültségét, akkor azt is lehet.
Mármint voltmérőt gyártani házilag, a konyhaasztal sarkán.
Drótból, papírból és konzervdobozból.

Ugye, hogy ez is mennyire egyszerű? Márpedig ez egy teljesen normálisan használható, úgynevezett trimmer kondenzátor. Ha csak egyszer kell beállítani, akkor bőven megteszi akár még a tőle jobbra látható, két szál összetekert szigetelt vezeték is.

A kerek dolgok készítéséhez szükség van egy esztergapadra. Első nekifutásra az ember
azt gondolná, hogy már magának az esztergapadnak a legyártásához is szükség van
egy esztergapadra. Pedig nem! Amit a képen látunk, azt fűrésszel és reszelővel
is megvalósíthatjuk, az eredmény pedig egy egyszerű, de azért használható
esztergapad. Kéne is csinálnom egy ilyet. Persze nem kézzel hajtanám,
hiszen van itthon motor (például fúrógép), ami tekerné helyettem.

Fadarabokból, lemezekből, csavarokból megálmodott kétáramkörös kapcsoló.
Mire beérne az ember a 200 kilométerre lévő városba, már le is gyártotta!

Egy külföldi alkatrészhirdetés az 1930-as orosz Radio újságból.
Aki gazdag volt, annak persze nem kellett barkácsolnia.
Úgy értem, hogy magukat az alkatrészeket nem.

Tekercsben forgatható tekercshez közelíthető tekercs.
A visszacsatolt audion alap építőköve.
Fából, papírból és drótból van.

Mindkét ábra Morse billentyűt ábrázol. A bal oldali tervezet a burzsujoknak készült,
kiknek tellett rugóra. A jobb oldali a csóróknak való, kiknek csak
egy darabka használt fűrészlapot dobott a sors...

Ez egy nyomógombsor, ami házilag is elkészíthető. Amely gombokat benyomjuk,
azok bent is maradnak, míg a jobb szélső menesztő gombbal ki nem engedjük.

Ha benyomom, akkor bent is marad. Ez nem egy különálló valami, hanem
a fentebbi gombsor egy eleme. A "B" betűvel jelzett alkatrész a menesztő.

Transzformátor "E" lemezeiből, valamint mindenféle
egyebekből készített villanymotor.

Attól, hogy csak papírcső, meg drót, meg szög van otthon,
attól még igazán készíthetünk egy variométert.

Kapcsolóval hangolható tekercs, vasmaggal hangolható tekercs, tekercsben mozgatott
tekerccsel hangolható tekercs, és elforgatható tekerccsel hangolható tekercs.
Persze mindezen trükközést elkerülhetjük, ha veszünk a boltban egy
forgókondit. Már persze ha van. Bolt. Pénz. Forgókondenzátor.

Ha tegyük fel nem telik forgókondenzátorra, de azért igényünk van a forgatógombos
hangolásra, akkor sem kell kétségbeesni, mert a képen látható egyszerű módon,
mégpedig egy tekercsben mozgatott vasmaggal is megoldható az úrias módra
történő forgatógombos hangolás. Avagy az ínség szüli a megoldásokat...

Persze ha nem vagyunk lusták fúr-faragni, reszelni,
akkor akár gyárthatunk egy forgókondenzátort is.

Igazából az az egy bajom volt a Rádiótechnika tekercseket is tartalmazó cikkeivel,
hogy általában lezseren bántak a tekercsek adataival. Akinek nincs műszere,
annak aztán írhatják, hogy ennyi meg annyi millihenry. Egy ilyen
rajz alapján ellenben még talán nekem is sikerülhetne.

Kereszt-tekercselőgép fából, és akár Merklin (Konstruktőr) fémépítő alkatrészekből.
A képen látható alkatrészek általában mind megtalálhatóak minden jobb ládafiában.
Vagy ha nem, akkor is biztosan akad helyettük valami más hasonló alkalmatosság.

Öröm nézni egy ilyen precíz műszaki rajzot!
Konkrétan fogalmam sincs, hogy mit ábrázol, de attól még örülök, hogy látom.

Nyugaton feltalálták a tolópotmétert. Az oroszok kitalálták, hogyan lehet egyszerű
eszközökkel házilag utánozni. Ráadásul mindjárt sztereóban, vagy akár
több potméteren is átvetve a húrt, bárhány csatornásban. Profi!

Én magam is éppen így szoktam trafót tekercselni. Illetve csak majdnem. Egyrészt már nem szoktam. Másrészt ha úgy fognám be az amerikánert a satuba, mint ahogyan az a képen látható, akkor nem tudnám tekerni a hajtókarját.

És ha nem forgókondenzátor? Gomb van rajta, melynek tekerésével
változtatja a kapacitását. Szóval ez valahol mégiscsak az.

Exponenciális tölcsérnek épp nem nevezném, mert ahhoz azért túl szögletes,
de azért megteszi. Jól felhangosodik tőle mondjuk egy fülhallgatóbetét.

Márpedig akár tetszik, akár nem, ez akkor is egy voltmérő! Úgy működik,
hogy addig tekerjük a gombot, míg be nem gyújt a glimmlámpa,
majd a mért értéket leolvassuk a potméter skálájáról.

Nekem erről az jutott eszembe, hogy ez egy mechanikus telefax.
Arra viszont nem jöttem rá, hogy az eredeti elképzelés mi volt...