Ipari tanuló 2

Az álmennyezeten végzett munka közben nagyon kell vigyázni, hogy mire lép az ember. Jobb rajta maradni a járópallón. Egy irodában szereltünk alközpontot. A titkárnő teljesen kiborult, hogy fúrni fogunk, minden tiszta kosz lesz, meg nagy lesz a zaj. A helyi főnök mondta, hogy ne is törődjünk vele mit mond a hölgy. Olyan raplis, mintha legalábbis neki kellene takarítania. A titkárnő annyira feltüzelte magát, hogy egyedül már nem bírta tovább, s áthívott a szomszédos irodákból még két másik titkárnőt. Ott álltak a szoba közepén háromszög alakzatban. Mindezek közepette a tanuló már fent húzta a kábelt az álmennyezetben. A kábel egyszer csak megakadt. Tanuló kolléga rántott rajta egyet, de nem jött a kábel. Megpróbálta erőből húzni, nekifeszült teljes súlyával. Közben a kábelt eresztő kolléga észrevette, hogy a kábel beszorult egy szekrény alá. Egyetlen jól irányzott rúgással kiszabadította. A hirtelen engedő kábelre támaszkodó tanuló elveszítette az egyensúlyát, s a palló mellé lépett. Lentről ebből csak annyi látszott, hogy a titkárnők felett megnyílik a mennyezet. Először egy láb jelent meg, majd egy vödörre való építési törmelék. A főnököt csak nagy nehézségek árán sikerült lecsillapítanunk, ugyanis nagyon úgy nézett ki, mint aki nem tudja abbahagyni a röhögést.