Gyuri bácsi

A hónap utolsó napja volt.
Mindent rendbe tenni, hiszen holnap készül a havi statisztika. Egy órával rövidebb a nap, hiszen délután névnapi buli! Kollegina ajándék ital elemózsia ügyében némileg távol. Tehát az övé feladat is enyém, no meg a sajátom Az ügyfelek hívásait meg még nem is említettem. (a saját agya ment kollégáim hívásairól szót se!) Lebeszéltem egy ügyféllel hogy felszerelem a telefonját. Mivel hónap vége van, a céges autót is tele kell tankolni. Ekkor megcsörrent a telefon. Matyi elvitte Andris autóját a kútra, mert Andris szabin volt, a hó vége meg hó vége. Kötelező tankolni. Na szóval a kutas beletörte a kulcsot a tanksapkába. Matyi mondja: vigyem ki a tartalékkulcsot a portáról. Kissé dúlva fúlva lerohanok, portás hülyén néz rám. (ilyen arca van, nem tehet róla) Feltúr mindent, mondogatja mindjárt meg lészen találva. Eltelik tíz perc, érzem hogy kezdek kicsúszni az időből. Portás felhívja másik portás, eredmény: nincsen is tartalékkulcs. Jól van Matyi, elküldtél reszelőzsírért-körvinkliért-kanyarfúróért. No de hol van a tartalékkulcs? Gyuri bácsinál a szállítási osztályon. Apukámnak is meszes az agya de Gyuri bácsi egy mészbánya. Lebeszélem Gyuri bácsival telefonon, hogy előkeresi a kulcsot, és visszacsörög ha sikerült megtalálnia. Közben kétszer oda s vissza elkellett mesélnem, hogy mi is történt valójában. Fél óra eltelik, Matyi csak levegőzzön bátran a köztársaság téren. Csörög a telefon, felveszem, egyből mondja halló. Mondom: jó napot Gyuri bácsi, a Géza vagyok, meg lett a kulcs?

Gyuri bácsi: Gyuri bácsi vagyok, a Gézával szeretnék beszélni.
(ekkor letéptem az arcom, és ugráltam rajt kicsinység)
Én vagyok a Géza Gyuri bácsi!!!
Gyuri bácsi: Géza! Maga az?
(ááááhh nem, csak viccelkedem)
Igen Gyuri bácsi, én vagyok a Géza.
Gyuri bácsi: maga kérte a kulcsot?
(elkezdtem befonni a szemöldököm)
IGEN GYURIBÁCSÍÍÍÍÍÍÍÍ
Kérdem: megtalálta?
Gyuri bácsi: a kulcsot?
(nem, Petőfi sírját te vénséges vén iszapszemű rája,
a vaddisznó öreganyja, a nagy turmixgép személyesen)
Igen Gyuri bácsi, hát persze hogy a kulcsot.
Gyuri bácsi: igen megtaláltam.
(hurrááááááá)
Megyek érte, öt perc és ott vagyok.
Gyuri bácsi: tudja hogy hol vagyok?
(áááá nem, csak úgy mennék bele a vakvilágba)
No odaérek, benyitok, asztal mögött Gyuri bácsi.
(de csak addig mögötte míg reá nem borítom)
Jó napot Gyuri bácsi, a Géza vagyok, a kulcsért jöttem.
Gyuri bácsi: maga a Géza?
(hát megmondom őszintén, már nem is tudom)
Igen én vagyok a Géza, a kulcsért jöttem.
Gyuri bácsi: milyen kulcsért?
(a jobb öklömmel az orromon keresztül megmasszíroztam az agyam)
András kocsijának a kulcsáért, amit Matyi vitt el tankolni,
s most ott áll a kúton a tanksapkába tört kulccsal.
Gyuri bácsi: eltörött a kulcs?
(nem, beadtam, végleg)
Igen Gyuri bácsi, eltörött.
Megkaphatnám a pótkulcsot?
Gyuri bácsi: persze Gézám, hiszen azért jött. Vagy nem?
(nem, én már nem is tudom ki vagyok, és mit keresek itt)
Gyuri bácsi: mondja a másik művezetővel mi van ?
Én: másik művezetővel?
Gyuri bácsi: igen, aki a Matyival szomszédos szobában ül.
(úristen, én ülők a szomszéd szobában, vagy nem?)
Kissé felemeltem a hangom: KIRŐL BESZÉL GYURIBÁCSI?
Gyuri bácsi: várjon csak, ja igen a Géza, mi van a Gézával?
(ekkor tökön rúgtam magam, igaz fáj, de legalább elmúlik)
Gyuri bácsi...
Esdeklem...
Én vagyok a Géza...
Gyuri bácsi: hát maga az Géza?
(én, de ha ezt előre tudom mohának reinkarnálódom)
Igen én vagyok a Géza, és kérem a kulcsot.
Gyuri bácsi: tessék.
(ritkán távozom köszönés nélkül, de akkor nagyon)
Kimegyek a kútra, Matyi ott ácsorog unottan, vár vagy egy órája.
Próbálom a kulcsot a tanksapkába, hiszen tankolni kellene.
Nem nyitja. Te Matyi, egyforma az indító, és a tanksapka kulcsa?
Matyi: áááá Andris nem mondta hogy más lenne.
És nincs a kesztyűtartóban egy másik kulcs.
De, volt, a tanksapkáé... Na? Milyen napom volt?