Philips késélező
(pedig meg van ígérve, hogy nem veszek Philipset)

Itt (is) gyűlnek a kacatok. Ez az előszobában található cipős szekrényke teteje. Jelen cikkben a Philips kisköszörűről lesz szó. A hátrébb látható kisrádió is szét lesz szedve egyszer, csak lehet áttolódik a dolog a következő életembe...
Erről van szó. A Verseny utcai piacon vettem ócsóé. Imádom a bolhapiacot! Mindig van valami érdekes. Néha alig bírom visszatartani magam. A minap is volt egy háromfejes kazettás deck ötszázért, amit csak iszonyú kínok között sikerült otthagynom.
Rettenetesen koszos!
A rongy amire tettem sem kevésbé az.
Adatlap. Van ezen minden! Persze az egyszeri vásárló ugyan honnan tudná, hogy mit jelentenek a bekarikázott betűk. Ha mást nem is, de a kettősszigetelés négyzet a négyzetben ikonját azért még felismerem. 20 wattot fogyaszt a hálózatból, és ne járassuk 10 percnél tovább. Részemről nagyon nem szeretem a Philips holmikat. Működnek ezek egyáltalán 10 percet, mielőtt szétesnének?
Itt kell neki beakasztani, hogy kijöjjön a tokjából. Ügyes felépítmény. Mikor épp nem használjuk, olyankor fel lehet rá tekerni a hálózati zsinórt, majd össze lehet tolni a masinát.
Ez van belül.
Nem tudok mit mondani, kérem kapcsolja ki...
Látszik rajta, hogy használták, mert tele van fémkosszal. Vagyis mégiscsak működőképesnek kell lennie. Gondoltam kicsi fúrószárak köszörülésére is jó lenne. Legalábbis így szétszedve. No de hogy is mondjam? Szóval nem jár valami finoman...
Ez el van törve, én meg le.
Hát mit vettem már megint?
Mindössze két csavar tartja össze.
Ez legalább üdítő látvány ebben a mai patent világban.
A motor kiemelve, valamint a ház letört darabkája.
A motor és a köszörűkő.

 

 

A motorban ki-be tologatható a tengely. Ez a megoldás elsőre ugyan értelmetlennek
tűnik, azonban kifejezetten nyomós oka van. Ez nem egy erős gép, minek okán
egyszerűen leállna a motor ha erőből nekinyomnánk a kést a kőnek. Hogy ez
ne következzen be, a jelen megoldás szerint csak a rugó erejéig durvulhatunk.
Tulajdonképpen ötletes. Illetve sokkal olcsóbb, mint mondjuk egy erős motor.

 
Bevágtam az alkatrészeket a csapba ahogy szoktam. Vannak akik szerint egy motort vagy trafót nem illik kimosni, de én másik táborhoz tartozom. Azaz lusta vagyok kiszedni a nem tanácsos mosni jellegű alkatrészeket.
Mosószerek. A jobb oldali palack tartalmát fogom felhasználni. Valami erőteljesebb kézmosó van benne, csak a matrica már régen leázott.
Bahh...
Ez még csak nem is habzik.
Bezzeg az Ultraderm, na az már igen!
Alig látni a sok buboréktól az alkatrészeket.
Csendélet. Mondhatnám, hogy azért lettek idetéve - megjegyzem két hétre - az alkatrészek, hogy jól kiszáradjanak, de az az igazság, hogy elszoktam felejtkezni a dologról. Majd ha az asszony rákérdez, hogy mi ez a sok billenpatty a virágok között, na majd akkor kezdek velük valamit.
A száradás alatt rárakódott portól eltekintve szép tiszta lett.
Csak ugye el van törve.
Nézzük csak meg a vegyszeres polcocskát.
Ránézésre azt mondtam, hogy ezt a műanyagot a toluol oldja.
De nem oldotta!
Ezért keresek valami más oldószert ezen a másik vegyszeres dugi helyen.
Talán aceton?
Nem...
Vettem a piacon ötvenért egy pici tubus ragasztót.
De nem jött ki belőle semmi, hiába is erőszakoskodtam.
Márpedig erőszakoskodtam. Vagy eleve üres volt, vagy minden nyom nélkül teljesen beszáradt az anyag a tubusba. Az ötven forint tanuló pénz volt. Sose többet piacról ragasztót!
Másnap vettem a közértben rendes ragasztót. Volt többféle is fellógatva egy állványra. A következőképpen választottam ki a megfelelőt. Levettem amelyik szimpatikus volt.
A tubus nem volt üres, a tartalma pedig ragasztott.
Íme. Nem minden ragasztó ragaszt ám! Nekem már sikerült vennem olyan parkettafugázót, ami fél év alatt sem kötött meg. Persze ez csak felhasználás után derült ki. De vettem már olyan kétkomponenses műgyantát is, amire az volt írva, hogy egy óra múlva reszelhető, csakhogy még két hét múlva is gyurmázható állagú volt!
Ha már úgyis itt a ragasztó, akkor rögzítem a csomót ezen a valamin. A gyerek fűzte a suliban anyák napjára. Állítólag egy héten keresztül csinálta, kb. fél kiló gyöngy felhasználásával. Abból a kevéske kézügyességemből sem örökölt az a kölök semmit...
Egyben, tisztán, működőképesen. És tényleg működik! Nem egy erőgép, de pár perc alatt simán megéleztem vele a konyhakéseket. Na így lett egy újabb elektromos bizbasszal több a polcon...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.