 |
Már egy jó ideje hevernek a polcon az ADSL szűrők,
mégpedig arra várva, hogy bemutassam őket. Mondhatni boldog lennék, ha a
polcon csak ADSL szűrők lennének... |
 |
Míg ez a kép közeli, addig a szétszedtembe kerülés távoli.
Legalábbis nagyon sokáig így volt. A project előrehozását az indokolta, hogy:
- tele van a polcom (ha csak az lenne tele)
- épp aktuális volt a bemutatás
ezen másik,
azóta már megszűnt oldal
okán |
 |
Azt hittem (márpedig azt hinni annyi tesz, mint nem tudni),
hogy
négyféle szűrőm van itthon. De nem! Ugyanis ötféle szűrőm van. Ez két dolgot jelent:
- eggyel több kör mérést
- valamint azt, hogy a memóriám már nem a régi |
 |
Nézzük akkor a szűrőket. Ez a legrégebbi darab. Ezeket a
Siemens ADSL NT-khez hozták. Igazi neve XpressLink A későbbiekben egyszerűen
csak Siemensként hivatkozom rá. |
 |
Ez volt a második eresztés. Valószínűleg ennek is van
saját neve, de nem
találtam a dobozon. A későbbiekben az egyszerűség jegyében mint "kétlyukas"
kerül említésre, mégpedig azért, mert két lyuk szolgál rajta a
felerősítésre. |
 |
Ennek pedig az "egylyukas" nevet adtam a keresztségben.
Erre mindjárt két igen alapos okom is volt:
- egy lyuk van rajta a felcsavarozáshoz
- az eredeti neve POTS/ISDN Splitter IS 0016
(eredeti nevén hívja a jó édes anyukája) |
 |
Ennek a szűrőnek CT-CPF1041G a neve, ezért én csak úgy parasztosan "kerekszélű" névvel fogom illetni. |
 |
Akkor ez meg legyen "élesszélű" ha már a fizikai
jellemzőknél tartunk. Régebben szokás volt a dolgokat a tulajdonságaikról
elnevezni. Például a Balog mint személynév arra utal, hogy a gazdája
balkezes. Nekem szerencsém volt. Bár anyukám sokszor ejtette ki ajkán velem
kapcsolatban a "gyere már ide te idióta" szókombinációt, valamely rejtélyes úton
mégiscsak sikerült kiharcolnom a magamnak a Géza nevet. Amúgy a szűrőt
AC-SP-002-nek hívják. |
 |
Az utóbbi három fent említett ADSL szűrő teljesen új
állapotú. A Siemens használt, az egylyukú pedig lehet, hogy hibás is.
(legalábbis különös mérési eredményeket produkált) |
 |
Ezek itt a mérés elvégzéséhez szükséges apróságok. Tiszta csoda, hogy
nem hagytam bent őket a melóhelyen.
Ej... Pedig ha bent felejtettem volna őket...
Akkor most nem kellene a billentyűzetet koptatnom! |
 |
Három darab négy erű lapos vezeték, az összes végén 6P4C pluggal. Ezzel lehet
összekötni a konnektorokat az ADSL szűrőkkel. Érdekes módon az "egylyukú"
szűrőn nem a szokványos telefon plug van a modem kábele részére, hanem olyan
mint ami a LAN kábelek végén található. |
 |
A három királyok, akarom mondani konnektorok. Jó ha az
ember telefonszerelő a Telekomnál, mert így tele van a táskája a jelen
méréshez szükséges
kacatokkal. Meg mással is tele van, és mondjuk nem csak a táskája... |
 |
Na erre szokták azt mondani manapság a szakácskönyvek, hogy
a szükséges hozzávalókat "ízlésesen halmozzuk" egy tányérra, ami a
jelen esetben egy egérpad.
Ez amúgy a régebbi, konkrétan a "szórjuk a lábosba a hozzávalókat" mai szóhasználat szerinti
megfelelője. |
 |
Előveszek egy multimétert az átmeneti ellenállások
megméréséhez. |
 |
Persze elővehetnék mindjárt három multimétert is.
(ez a kép csak azért készült, hogy irigykedjetek) |
 |
De ha nagyon akarnám, akkor elővehetnék akár öt multimétert is, így
minden szűrő megkapná a saját külön mérőkéjét.
(én pedig a "na ez sem normális" jelzőt) |
 |
Elraktam a felesleges dolgokat az asztalról. Ez valami
egészen hihetetlen mértékben nem igaz, de ha már rendet nem csináltam,
legalább kimondani jólesett. A háttérben látható nyúl a mérésügyi hivatal
kirendelt megbízottja. |
 |
A multiméter kijelzőjén megjelent egy elem szimbólum.
Teszek rá (gondoltam először), de aztán mégiscsak tettem inkább bele. Azaz
kapott a műszer egy új elemet. |
 |
Ezt a képen látható alkatrészt PPA elemnek hívják. Egy 470 kΩ
ellenállás és egy soros dióda kombinációja. Azért van a telefonkonnektorban, hogy a telefonközpontból vonalhiba bejelentés kapcsán egy
mérőgéppel meg tudják állapítani, hogy a konnektorig épp az összeköttetés. Amúgy nem
oszt nem szoroz a jelenléte. |
 |
Az ellenállásokat lemértem. Jöhetnek a kapacitások! Legalábbis ez irányba kapacitáltam magam. Elővettem a balra látható
kapacitás mérő előtétet. Persze az előtét
(már csak a neve miatt is) így magában nem működik. Hogy legyen miről
leolvasni a mért értéket, szükséges
hozzá az alábbi műszer. |
 |
Ez itt a
frekvenciamérőm, amint
épp periódusidő mérés
állásban közvetlenül leolvasható kapacitást mutat a gyönyörűséges
LED-es kijelzőin. |
 |
Ez pedig a
hangfrekvenciás millivoltmérőm. Kiskoromban
nem volt ilyen műszerem. Talán ezen eszköz hiányának tudható be, hogy anyám
sokat kergetett az asztal körül. |
 |
Ezek itt a mérőkábeleim. Legalábbis az a néhány darab, ami
túlélte a pincébe való lehordás kálváriáját. Persze azért maradt még idefent
a lakásban is kábel itt meg
ott. |
 |
Elővettem a balra látható ellenállásos dobozkámat. Az
járt a fejemben (meg az éhen veszett agyevő bogár), hogy mi volna ha a
távközlésben szabványosnak mondható 600 ohmos lezárást alkalmaznám? |
 |
Ezért vissza is tettem a fenti képen balra látható 560
ohmos ellenállatot a helyére, majd kiválasztottam helyette az itt balra
látható 602 ohmosat. A mérési körülményeket tekintve, az ellenállás értéke
pontosnak mondható. |
 |
A viszonylag alacsonyabb frekvenciás átviteli méréseket a
hangfrekvenciás jelgenerátorommal
végeztem, de a nagyobb frekvenciákat már ezzel a
woblerszkóppal vagyok kénytelen
előállítani. Remélem a méréssorozat kókány kivitelezése miatt engem nem
állítanak elő. |
 |
Ennek a műszernek nem szokott meglenni a hálózati kábele.
Az az igazság, hogy néha maga a műszer is el szokott keveredni valamerre. |
 |
Na ez az amit nem szabad utánam csinálni!
A 230 voltos hálózati feszültséget ne nagyon krokodilcsipeszezzük! Ugyanis
nem csak a krokodil, de a 230 voltos hálózati feszültség is agyon tudja
harapni az embert. Így ketten együtt pedig különösen veszélyesek! |
 |
Bele szabad dugni a banándugót a konnektorba?
Nem szükséges rajta töprengeni.
Nem szabad! |
 |
Íme a mérési összeállítás. A wobler már csak csak 90 fokkal elfordítva
fért el az asztalon. No persze nem mindegy? Én készítettem, ezért csak emlékszem
még rá, hogy
melyik gombja mit csinál. Na jó, nem emlékszem. És akkor mi van? Majd
elolvasom a feliratokat. Ekkor persze mindjárt felmerült egy kérdés,
mégpedig az, hogy: Melyik barom rakta a műszert 90 fokkal elfordítva az
asztalra? |
 |
Itt már be lehet állítani 1 MHz-et is, nem úgy mint a HF
jelgenerátoromnál ami, "csak" 200 kHz-ig rezgőképes. |
 |
2 MHz-et is be lehet állítani. Persze ezt már csak
egészen valószerűtlen módon képes mérni a HF millivoltmérő. Már a 200 kHz
is szép teljesítmény volt tőle. Szóval itt inkább már csak mint indikátor szerepel.
Ettől persze
arányaiban még jól mér, és ennyi most bőven elég. |
 |
A nagyfrekvenciás mérésekhez ez az alkalmatosság való.
Alkalmasint egy négyszínű tollba építettem be az alkatrészeket. Az, hogy jó,
az természetes. No de, hogy még szép is lett... |
 |
Ha már wobler, akkor legyen wobler. Start stop rendszerű
a műszer. Azaz a vonalat és egyben persze az oszcillátorokat is vezérlő fűrészjel megállítható
a két szélső állásában. |
 |
Például mint a fenti képen látható 200 kHz, és a balra
képen látható 2 MHz állapotok között le lehet vele mérni az ADSL szűrő
átvitelét. |
 |
Ezt a kb. egyenes vonalat produkálják a szűrők. A vonal a
bemenet és az ADSL kimenet közötti átvitelt mutatja. Mivel minden szűrő
esetében ugyanilyen vonalat
rajzolt a műszer, ezért nincs értelme egynél több képnek. |
 |
Ugyan a wobler rádiófrekvenciás mérésekre készült, de
azért le lehet vele menni akár 10 kHz-ig is. |
 |
Hogy a szűrő a hangfrekvenciás tartományt átereszti a
telefon felé, az természetes. No de mit csinál kicsit fentebb, azaz az
átmeneti tartományban? |
 |
Ezen a fotón két dolog látható:
- a 10 kHz 230 kHz közötti frekvencia átviteli görbe
- valamint az, hogy a közelfényképezéssel kapcsolatban kihívásokkal küzdök. |
 |
Volt ott középen az a nagyobb beszakadás a vonalon. A
maximum és a minimum frekvenciát beállító potméterekkel "kinagyítottam",
hogy jobban lehessen látni. Épp az ilyesmi mérésekre késült ez a műszer.
Heuréka!
Rájöttem! |
 |
A frekvenciamérő kijelzőjén ilyenkor a középérték
olvasható le, azaz 88 kHz-en van a látható beszakadás. |
 |
Ez egy nagyon szép kép. Még én magam is látszom egy kicsit a fotón,
amint
kamerát tartom a kezemben. No de arról, hogy közben mit mért a műszer, arról
speciel halovány segédfogalmam sincs! |
 |
Ki kellene nyitni a dobozokat, hogy lássátok mi van
belül. Mint már fentebb többször is előfordult, ezen a képen is két dolog
látható:
- balra a probléma
- jobbra pedig a megoldás |
 |
Az éles sarkú szűrő némi kalapácsos rásegítés hatására
megadta magát. Mondhatni megnyílt. |
 |
Íme a belsejéről egy közeli. |
 |
A kerekszélűre is rákoppintottam. |
 |
A belbecs közelről. |
 |
Az egylyukas szétcsapva. Na jó! Nem vagyok vandál! Ezt
nem kalapácsoltam! Ezt ugyanis egy
csavar tartotta össze. |
 |
Ez van belül. |
 |
Ez a kétlyukas szűrő, ami szintén csavarozva volt. Először ütöttem
(mert jólesett), aztán feszegettem (hátha), végül kitekertem az apró dobozt összetartó
csavart. |
 |
Ez volt a jutalmam.
Bezzeg öttalálatos, na az sehol... |
 |
A Siemens szűrő is csavarozva volt. Persze nem holmi
sliccelt, vagy épp kereszthornyos csavarral... Hanem
Torx! Ezt aki kitalálta... Még jó,
hogy van itthon hozzá megfelelő csavarhúzó
készleten. |
 |
Ez a Siemens szűrő belseje. Nem a kínai stílus az biztos.
Ennek a tokjában több az anyag, mint a másik négy szűrőében együttvéve! A
panelt sem nyomorgatták össze feleslegesen. Nem is fejlődik olyan mértékben
a német gazdaság mint a kínai. |
 |
Gondoltam kiszórom a maradványokat a kukába, de végül
mégiscsak összeszereltem a szűrőket. Persze kidobni akár még ezután is
kidobhatom őket. |
 |
Így nézett ki az asztalom, mire végeztem a mérésekkel.
Most persze pakolhatok vissza mindent a helyére. |
