GÜVOTEX massagegerät
(doboz gombokkal)

Tegnap estéről itt maradt a telefon trükkös áramkör doboza, amit egyszerűen nem
bírtam nézni, ahogy az előszobai cipős szekrényke szélén billeg. Vele ellentétben
a BRG MK-43-as nem billeg, és már egy fél éve bírom nézni, ahogy hol itt, hol
meg ott hányódik. Mivel nem volt kedvem magnót szerelni, ezért azt találtam
ki, hogy leviszem az üres dobozt a pincébe, vagy a kukába. Ezt a kérdést
ekkor még nem döntöttem el. Majd legalább a lépcsőn lefelé
menet is lesz mit csinálnom...

 

 

Mint az sejthető, a dobozzal nem a kuka felé vettem az irányt. Ez itt a bicajom
feletti polc. Konkrétan azt írtam elő magamnak, hogy legyen ez itt a még
hasznosíthatónak ítélt méretű fadarabok helye. Mivel tulajdonképpen
itt majdnem rend van, ezért azt találtam ki, hogy a gyors és látványos
rendezés érdekében (ezt értsd úgy, hogy látszódjon már végre valahol,
hogy csináltam is valamit), gondoltam itt is belecsapok a lecsóba. A kép
közepén meg benézett a ló. Meg a béka. Meg egy malac. A szatyromba meg
a balra fent látható, általam egyszerűen csak potméteres doboznak titulált valami.

 

 

Mivel ez a szatyor nem maradhat itt, ezért kénytelen leszek ripsz-ropsz felboncolni
a tartalmát. Mondtam ezt magamnak fennhangon, még úgy valamikor fél éve.

 

 

A jobb oldali listát kell nézni, amin az látszik, hogy a fellépő stressz hatására
meglepő sebességgel szedtem szét a dolgokat. Ez persze a képből ugyan
ki nem derül, ha azonban azt is elárulom hozzá, hogy a táblázatocskát
mindössze négy napja rajzoltam, és kezdetben még csak heti egy
ikszelt rubrika volt a terv, akkor mindjárt más lesz a helyzet.

 

 

Hogy a helyzet továbbra is az eddigi ütemben változzon,
kikaptam a szatyorból ezt a potméteres dobozt.

 

 

Ugyan semmi különösebb varázsa sincs, de én attól még nem tudtam otthagyni.

 

 

Már úgy értem, hogy itt, ebben a Róna utcában található konténerben.
Mint az a kerítésnek támasztott biciklim csomagtartójára tekintve
látható, egy Kontrax márkájú villanyírógépnek sem tudtam
ellenállni. Mindennek tudok, csak a kísértésnek nem!

 

 

Fura formája van, minek köszönhetően könnyedén felvehető az asztalról.
Egyáltalán nem volt koszos, szóval nem ragadt, de mikor kivettem
a konténerből, egyszerűen nem hagyta magát visszatenni.

 

 

Az első élébe kell, illetve már csak kellett bedugni a valamiket, mely
izék természetesen a konténerben nem voltak mellécsomagolva.
Az persze lehet, hogy ott voltak, csak nem túrtam elég mélyre.

 

 

A műszerfal mondhatni szép. Vagy ha az talán
azért nem is, de legalább nem hivalkodó.

 

 

Ezzel a gombbal lehet szabályozni az impulzusok szélességét. Onnan vagyok
ennyire okos, hogy oda van rajzolva a megoldás a forgatógomb köré.

 

 

Elektronikus masszázsgenerátor.
Hurrá! Tudok németül!

 

 

Ezekkel a gombokkal lehet a három kimenetre jutó jel erősségét
külön-külön szabályozni. Ez egészen biztos, mert kipróbáltam.

 

 

Angol elektronika?

 

 

Innen nézve viszont német. Persze miért is kellene ugyanabban
az országban lennie a gyártónak, valamint a forgalmazónak?

 

 

Ahogy így elnézem, volt ennek a készüléknek 5 kimenetes változata is.

 

 

Csak lezárták a be nem épített aljzatok helyét ezekkel a kis bigyókkal.

 

 

Mivel 6 darab elem való bele, ezért 9 voltos. Tápegység csatlakozó nincs.
Mégpedig azért nincs, mert így, hogy nem csatlakozik az elektromos
hálózathoz, így nem is kell betartani a hálózatról működtetett
egészségügyi berendezésekre vonatkozó fokozott
életvédelmi szabályokat.

 

 

Az elemtartó érintkezői - bár akadnak rajta karcolások - egyáltalán nem úgy
néznek ki, mintha ezt a masinát akár csak egyszer is használták volna.
Az persze lehet, hogy csak a rossz tapasztalat beszél belőlem, de
az biztos, hogy ebbe elemek még nem rohadtak bele.

 

 

Tadaaam!

 

 

Mai szemmel nézve szinte már meglepő, hogy nincs benne mikroprocesszor.

 

 

Mert ugye ez a két darab CMOS IC azért még nem az. Érdekes, hogy míg
az egyik Toshiba, a másik Motorola gyártmány. Szóval akkor
Angliában sem fenékig tejfel az alkatrészellátás.

 

 

Négy kisebb és egy nagyobb tranyó, valamint egy kapcsolós potenciométer.
Szerintem teljesen érdektelen lenne visszafejteni a kapcsolási rajzát.

 

 

Innen nézve könnyen eldönthető, hogy mono jack dugóval kell hozzá csatlakozni.

 

 

Mivel már megint ebéd után álltam neki a szétszedésnek, rendesen
leragadtam a "hát ez meg mi a csuda" kérdésnél. Nos ez itt egy
LED, csak éppen hátulról szemléljük, egy lyukon keresztül.

 

 

Na ezt toltam be az előbb, meg egy másik ugyanekkora adaggal,
ami aközben fogyott el, míg ezeket a katonákat készítettem.

 

 

Ez a panel annyira érdektelen...

 

 

A forgatógombból kilógó tengely vége ellenben érdekes.
Van itthon néhány kiló gombom, de ilyet még sosem láttam.

 

 

Így néz ki a potméter, ahová az előző képen látható furcsaság csatlakozik.
Mint valami trimmerpoti, amit egy csavarhúzó negatívjával lehet állítani.

 

 

Bár már az előbb is láttam, azért megnéztem alulról is, hogy
mono, avagy sztereo jack dugaszt kell-e túrnom.

 

 

Nem kimaradt összeszereléskor a két apró takarólemez? De!

 

 

Mindig morgok, hogy nem látszik a kacattengeren a haladás, miközben ez a sarok
már egészen normális képet mutat. Ráadásul ide már csak a használható dolgok
vannak halmozva. Ha magnó kell? Lekapom a polcról az UHER variocordot!
Vagy a tekercs mérőt, vagy a kondi mérőt, ékszermérleget, multimétert.
Vagy mint most, a néhány éve kiigazított próbahangszórómat.

 

 

 

Kifejezetten valószínűtlennek tartom, hogy az eredeti elképzelés szerint hangszóró
lett volna a dobozka kimenetére kötve, de bárhonnan is nézem, ez volt a
legegyszerűbb módja, hogy bemutassam a készülék működését,
vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy a működőképességét.

 

 

A kimeneti jel feszültsége 2,5 volt. A teljesítményről csak annyit, hogy képes volt jó
szobahangerővel meghajtani a hangszórót. Próbáltam utánanézni az Interneten,
hogy mégis hogyan nézhetett ki az a valami, amit a brummogás hajtott, de
sajnos nem jártam sikerrel. Valószínűleg valami elektromágneses
zizegő lehetett, amivel valamit (embert) masszírozott.

 

 

Ha már olyan szépen megpucoltam, gondoltam maradjon
is meg a polcon így, s már tekertem is rá a folpackot.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.