A kép "többszörösen" címe nemcsak arra utal, hogy a lomos pince durván túl lett terhelve lomokkal, hanem arra is, hogy már a kosár is többszörösen terhelt. Mármint a bemutatásra váró lomokra rámolt építőszerszámokkal és anyagokkal.

   Amiket ráadásul még csak vissza sem tudok tenni a helyükre, mert ott épp - ki tudja miért - egy sárga villogó és egy villanyrezsó hever. Miután rájöttem (ami amúgy nem volt nehéz, hiszen elég feltűnőek), hogy ezen a polctornyon mennyi minden más, nem ide való van, úgy pattantam le a hirtelen felindulásból felmerült, de meg persze még csak nem is kezdett rendrakási feladatról, mintha legalábbis fizetnének érte!

   Hiába kell egy csomó szétszedős cikk a farigcsálósak között kihagyott hézagok feltöltésére, amire az itt látható bigyók mind kitűnő boncalanyok, attól én még a látvány hatására rutinosan jajdultam fel.
   Bár kezdetben úgy volt, hogy a kosár teljes tartalmát kirakom, majd ami nem bele való, azokat a tételeket a gyors és látványos haladás érdekében átteszem a helyükre (már aminek már van olyanja), csak aztán rájöttem, hogy nincs hol. Mármint jelen pillanatban annyira foglalt a padló, hogy már oda sem pakolhatok. Hogy akkor miért nem a Dédi hatalmas rádióját, vagy a telefon bemérő műszert bontom el? Ha én azt tudnám, akkor valószínűleg már rég nem állna itt ilyen emelkedett szinten a rendetlenség!

   Kezdetben úgy volt, hogy ezeket itt hagyom a földön, hogy mikor legközelebb erre járok, akkor biztosan közülük válasszak, csak mikor megláttam a hasonló célból közvetlenül a bejáratban elhelyezett Grundig magnót (mármint azt azért tettem oda, hogy ahányszor csak ide bejövök, olyankor mindig átessek rajta), akkor rájöttem, hogy ez a kényszerítőzés nincs rám semmiféle hatással.

   Ezt nemcsak azért hoztam haza, mert ingyen volt (lomtalanítás), valamint szép színes, és még boncalanynak is megteszi, hanem tulajdonképpen csak azért jött velem, mert a lomtalanítás megtekintése közben - az adott napon - ez volt az első értelmesnek tűnő találat. Mármint a 2021-es felhozatal nagyon, konkrétan annyira gyenge volt, hogy nem is írtam belőle külön cikket, mint a 2018-as, meg a 2020-as lomtalanításból.

   Hogy mennyire vagyok lemaradva, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a szétszedéseket és a mozizásokat közösen nyilvántartó cetlin a megtekintett filmeket jelentő vastag függőleges vonalak, megvastagított ikszek, valamint piros körök az adott pillanatban már több mint háromszoros túlsúlyban voltak!
   Amennyiben a hiányzó 24 ikszet év végéig lesz okom behúzni (szétszedések), akkor idén is sikerülni fog elérnem azt, amit még 2019-ben és 2020-ban is. Mármint több cikket megírni, mint amennyi megjelent. Hogy ez a felhalmozott, de fel már nem dolgozott lomtengeremen meg sem látszik? Hát ja...

   Ezzel a képpel a kártyaolvasó mélyén rejtőző, a házzal úgy nagyjából azonos színű valamit szerettem volna megmutatni, csak nem sikerült, mert nem látni belőle semmit. Arra viszont kiváló példa e kép, hogy a fényképezőgép tömörítője - mikor épp olyan napja van - a részletek eltűntetése terén igencsak kiváló munkát végez. Mármint szabad szemmel nagyon is jól látható a mélyedés alján az úgy centi széles, a háztól egy kissé eltérő árnyalatú alkatrész. Mondjuk a képen is felfedezhető, de csak ha külön felhívom rá a figyelmet. Hogy a kártyaolvasó rész semmit sem olvas a kártyából, az persze egy játék kassza esetében előre borítékolható.

   Egy darabig ugyan játszottam a pénztárfiók ki-be történő tologatásával, mikor is a játék minden alkalommal csengetett kicsit, de ennyinek - így 60 felett - már nem sikerült 5 percnél tovább lekötnie.

   Ami még szintén sokat sejtet, az a kettéválasztott alkatrészcsomag. Míg a bal oldali halmaz a szemetesbe került (mármint idővel a szelektív műanyagosba), addig a jobbra látható kisebbik kupac a vegyes dobozba.
   Bár én úgy szerettem volna, ha a teleptartó egyből a teleptartós dobozba kerül, ebben azonban megakadályozott annak telítettsége. Ekkor menten azon kezdtem el törni a fejem, hogy a pincében megnyitottam-e már a lenti teleptartós dobozt, vagy már a múltkor is csak képzelegtem róla...