Ez most egy rövid szétszedtem cikk lesz, melynek nyitóképén - minő csoda - egyből a céltárgy szerepel. Mint ahogy azt a cím is mondja, ez a kerek bigyó egy Hajdu Energolux mosógépből lett kiszerelve.

   Ahogy a mosógép üstjébe töltődő víz összenyomja a kapcsolóhoz vezető, természetesen egyik végén a kapcsoló membránja által légmentesen lezárt levegőt, a három kapcsoló a kialakult légnyomás szintjének megfelelően kapcsol.

   Épp mint ahogy még a helyén piszkálva, úgy már kiszedve sem adta magát valami könnyen. Konkrétan a jobbra látható barna fedél összes körme egyszerre kapaszkodik bele a balra látható szürke ház peremébe, amitől aztán nem csoda, hogy tényleg komoly feladat őket kettéválasztani.
   Míg a nagy kerek fekete gumilap egy membrán (ezt mozgatja a légnyomás), addig a háromágú fehér alkatrész a membrán közepe és a kapcsoló három ága között foglal helyet. A megfelelő tömítettséget a fekete membrán és a barna fedőlap közötti nagyon passzentos illesztés adja.

   Mármint úgy, hogy ez a kiálló rész és a vele átellenes társa is a számára kijelölt vájatban fusson (megvezetés), miközben mindhárom kar műanyag betétje illeszkedik a három kapcsoló műanyag pöckéhez.

   Hogy melyik kapcsoló mekkora légnyomásértékre reagáljon, azt a megtámasztás erősségének értékével lehet beállítani. Ezeket a gyárilag beállított állítószerveket persze nem szabad piszkálni. Mondjuk ha valaki el akarja állítani a mosógépben uralkodó vízszinteket, akkor lehet, de ezt én nem javasolnám.

   Ami viszont nagyon nem egyszerű, konkrétan elakadtam vele, az a kapcsoló további szétszerelése. Gyárilag persze biztos volt hozzá valami spéci célszerszám, amivel a csúszósaruk apáinak fülecskéit elgörbítették, ezzel rögzítve őket a házban, a visszagörbítésük azonban heves próbálkozásom ellenére sem sikerült.

   Míg a balra látható pogácsa kapott a sorstól rendesen, addig a jobbra látható még szinte vadonat új! Ezt a jelenséget valószínűleg az okozta, hogy ez a mosógép gyárilag hibás volt. Mármint újkorától kezdve nem működött rajta a fél adag ruhát fele annyi vízzel kimosó üzemmód. Konkrétan a kapcsoló azon állásában már eleve nem is vett vizet a gép.

   Mivel nagyon utálom, mikor valami nem jön szét (a szétszerelés már csak egy ilyen hobbi), újra nekifutottam az apró fülecskék visszagörbítésének, csakhogy ismételten befuccsoltam!

   Mivel anyám látta rajtam, hogy a mosógép elvesztése miatt mennyire magam alatt vagyok, hozott sütit és forralt bort, mondván ha ennyire fáj, üljem meg a halotti tort.
   Miközben a jobbra fent látható dobozból elfogytak a mosógépből kiszerelt kapcsolók, addig a mindenféle szerkezetek bontásából megmaradt alkatrészekkel már majdnem megtelt a balra látható doboz.

   Kezdetben úgy volt, hogy leveszem a polc tetejéről a vödröt, majd átöntöm bele az apró alkatrészeket, amik aztán vödröstül kerülnek le a pincébe. Ezt az amúgy nagyszerű tervemet végül az torpedózta meg, hogy odalent már annyira nincs hely, hogy ha a lomos pincébe egy újabb nápolyis vödröt berakok, attól már tényleg meg sem lehetne mozdulni.
   Ez a cikk amúgy valahova a másik kapcsolóról szóló közelébe került volna, csak mint az már annyiszor megesett, most is sikerült a dolgokba belegabalyodnom. Most speciel azt rontottam el, hogy a cikket tartalmazó mappát nem a "ki lehet tenni", hanem mellényúlás okán a "hamarosan" mappába helyeztem át.

   Ez itt csak egy próbakép a mosógép szerelése előtt a pultra feltett öregecske Videoton rádiós erősítőről, amivel azt szerettem volna kipróbálni, hogy vaku nélkül is lefényképezhető-e, vagy majd külön rá kell világítanom. Rá kell...
   Miközben a polcteteji műanyag dobozokat mutató kép (természetesen még nyersen) 4,5 megás volt, addig ez csak 1,5 megabájt. Vagyis a fényképezőgép tömörítő algoritmusa, mikor épp úgy gondolja, hogy nincsenek részletek (pedig amúgy vannak), szó szerint szarrá tömöríti a képet!