Csíptetős LED-es lámpa
(gyenge eresztés)
|
Mivel
a mai nap zsinórban szétkaptam öt apróságot, valamiért úgy gondoltam, hogy ha
már ennyire belelendültem, a hirtelen támad lehetőséget mondhatni aljasul
kihasználva, legyen meg a hatodik tétel is. Ez már csak azért is jó, mert így
végre annyira lefogy a pincei szürke láda tartalma, hogy azt mikor legközelebb
arra járok, már bátran megszámolhatom. |
Ettől persze még a pultra került, de most tényleg csak egy egészen rövidke időre.
|
Ennek a lámpának számomra mindjárt két lényeges tulajdonsága is van. Míg az egyik az, hogy a balra látható részénél fogva felcsíptethető, addig a másik igencsak fontos tulajdonsága a gégecső által biztosított hajlékonyság. Vagyis elképzelhető, hogy a már ki tudja mióta dédelgetett, konkrétan "csíptetős lámpa készítése" című projektemnek ez lesz az alapeleme. Mondjuk amennyi lámpám nekem ehhez a projekthez eddig összegyűlt, itt kérem bármi elképzelhető! |
Akár még az is, hogy ha ezek a LED-ek nem adnak
elég fényt, akkor
mégsem ebből a mai boncalanyból készül a csíptetős géplámpa.
A lámpa mellett teszi le a voksot, a
szokatlanul
erősnek és masszívnak tűnő csipesze.
Az eno music név, pláne a hangjeggyel, az szerintem elég furcsa név egy lámpának.
A csipesz belső oldala gumírozott, pláne
bordázott, így valószínűsíthető, hogy egy
rázkódó szerszámgépről sem fog csak úgy magától, mármint a rázkódástól leesni.
|
Hogy a teleptartó fedele nincs meg, az számomra már csak azért is lényegtelen, mert a pince mélyén igen nagy valószínűséggel csak ritkán elővéve, a csíptetős lámpát biztosan nem elemekről fogom üzemeltetni, bár a konnektorhoz nem kötöttsége azért jelentene némi előnyt. |
Hogy még csak az elektromos csatlakozás
kiépítésével se
kelljen törődnöm, már eleve van rajta egy tápaljzat.
A kilenc LED fénye viszont annyira satnya, hogy
ennyi
csak egy éjszakai
billentyűzetvilágításhoz lenne elég.
Amin persze a LED-ek által felvett mindössze
ötven
milliamper okán igazán nincs mit csodálkozni.
|
Ha mindent más fényforrást lekapcsolok, akkor persze lehet látni a lámpácska csekélyke fényénél, ennyi azonban egy szerszámgépre plusz helyi megvilágításnak biztosan nem elég. |
A teleptartó mögött nincs semmi.
Kivéve persze ezt a miniatűr tápcsatlakozót.
Mivel egyrészt van benne hely, másrészt az
elemtartó a csíptetős géplámpa
esetében szükségtelen, akár egy normális méretű tápcsatlakozó is belefér.
A LED-ek sorát burkoló dobozt négy csavar tartja össze.
Valamint mint az egy percen belül kiderült, eredetileg négy apró pöcök is.
|
Melyek közül kettő azonnal letört. Én mondjuk kevésbé, ugyanis minél tovább nézem, ez a lámpa annál inkább nem felel meg távlati céljaimnak. Mondjuk a gégecsövet és a masszív csipeszt a satnya fény és a törött lámpafej ellenére is felhasználhatom. |
Ennyi alkatrésszel kiváltani egy hagyományos
mechanikus nyomógombot...
Aztán csak csodálkozunk, hogy milyen tempóban pusztul körülöttünk a világ.
Arról már nem is beszélve, hogy a panel sarkáról a vezeték feltépte a rézfóliát,
vagyis jelen esetben még a minőséggel is komoly probléma van.
Bár rezgett a léc, hogy nem rakom össze, hanem
a lámpa feje a LED-es
fiókba kerül, csak aztán beugrott, hogy az a rekesz már rég megtelt.
A panel szélére kifutó drótokra egy darabig
ugyan értetlenkedve
néztem,
de aztán rájöttem, hogy azok a LED-ek valamiért le nem vágott lábai.
|
A fura állagú, leginkább égettnek tűnő panelsarkot hosszasan s mélán bámulva, már nyúltam is oda a drótos fiókhoz. A hiányzó részek pótlását a lámpa amúgy a működésképtelenné válásával hálálta meg. |
|
Ettől persze még összeraktam, majd azon kezdtem el morfondírozni, hogy vajon van-e már a pincében a csíptetős géplámpa projektnek saját doboza, vagy ezt már megint csak álmodtam... |
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.