Mikor már épp jöttem volna el a piacról, mivel már erősen közeledett dél, az egyik árus úgy gondolta, hogy amiket addig nem sikerült eladnia, azokból is legyen valamicske pénze, így nekiállt ordibálni, hogy: Minden 100! Én meg ugye sok mindennek ellen tudok állni, épp csak a kísértésnek nem.
   Míg a két darab félterás SATA merevlemezt azért hoztam el, mert annyi pénzt meg mertem értük kockáztatni (amúgy mindketten jónak bizonyultak), addig ez és a mini nyomtató azért jött velem, mert 100 forintért érdekes boncalanynak bőven megteszik. Le sem tagadhatnám, hogy a piaci értelmetlen vásárlásaim jogosságát ilyen és ehhez hasonló hülye indokokkal szoktam magam számára legitimálni.

   Ezt a nem annyira adatlapot, mint inkább csak a készülék funkcióit felsoroló címkét már csak itthon olvastam el. Mármint a piacon nem vettem rá a fáradságot, hogy alaposabban megnézzem, mit is veszek meg pontosan.

   Én azt hittem, hogy ez valamiféle indukciós töltő, de persze nem az. Mármint a jobbra alig látható átlátszó védőfólia lehúzása után, a balra látható ék alakú akármi 45 fokban álló része egyszerűen csak tapad.

   A doboz csatlakozóit megtekintve, csak annyit sikerült kinyögnöm, hogy ha másra nem, akkor jó lesz pusztán kártyaolvasónak. Mármint körben a doboz oldalain mindenféle memóriakártyák helyei vannak.

   Az SD kártyát viszont nem látta, mire fel menten nekiálltam szétszedni. No nem mintha normális működés esetén nem szedtem volna szét... Mivel a balra látható rész nem csavarozva volt, és az alaplemezzel még csak nem is összepattintva, hanem ezek ketten egy darabból álltak, így mikor megropogtattam őket, menten keletkezett egy csúf törés. No nem mintha a számomra teljesen felesleges hardvert az előbb még szándékomban állt volna újra összeállítani...

   Lehet, hogy csak valami egészen apró hibája van, de mivel maga a hardver is apró, meg persze igényem sincs rá, így olyan nincs, hogy én ezen nekiálljak megkeresni egy elrontott forrasztást.

   Amennyiben később nem felejtem el, az USB aljzatos panel be fog kerülni az USB feliratú fiókba. Mivel az USB aljzat felhasználásom évtizedes szinten sem éri el az egyet, így valószínűleg nem lesz baj, ha erről a tervemről megfeledkezem.

   Mivel épp volt az ágyam végében egy bontásra váró paneleket tartalmazó doboz, a panelt menten beledobtam, miközben a másik két alkatrész a vegyes alkatrészes dobozba került. A szerző pedig idegállapotba, mert mikor a még tartó lendületet kihasználva, egyből rá akart menni a mini nyomtatóra is, akkor kiderült, hogy az valamiért a pincében maradt. Persze ahogy apukám mindig is mondta: Holnap is van nap...