És már vettem is magam elé ezt a kis műszaki csodát, ami persze mára már teljesen elértéktelenedett. Ezt amúgy csak azért hoztam el, mert miközben boncalanynak tökéletesen megfelel, ráadásul szép fényes is. (szarka effektus)

   Miközben a balra és jobbra is látható fólia a számológépet tartja a tokjában, a + és az off gombok között látható csillogás abból ered, hogy a készüléken még rajta van a gyári védőfólia.

   Mégpedig azért, hogy mikor a notesz fedelét becsukjuk, akkor az egyből kikapcsolja a számológépet, ezzel kímélve az elemeket. Ez is egy milyen frappáns megoldás már...

   Miután a számológép házáról a védőfóliát letéptem, már nem mertem volna rá megesküdni, hogy azt használat előtt tényleg le kell róla szedni. Mármint lehet, hogy direkt és örökre akarták vele védeni a szálcsiszolt alumínium felületét.

   Mivel a rajz szerint a púp egyáltalán nem ott van, mint ahol a számológépben az elemek, így azt valószínűleg és remélhetően valami más behatás okozta, nem az elemek felpúposodása.

   Miközben a teleptartó egyik érintkezője a megszületése óta csillog, a másik már erősen oxidálódott. A két elemet valaha összekötő érintkező pedig hiányzik.
   A konstrukciót tovább nézegetve, ami még szintén hiányzik, az egy az elektronikát a hátlaptól elszigetelő, műanyagból készült lapocska. Ezt persze csak feltételezem. Részben abból, hogy a hátlapi púposodást az egyik nem teljesen visszatekert, a panelt az előlaphoz rögzítő csavar feje okozta.

   A gumigombok lapját egy pillanatra ugyan levettem, de mivel az előlapi nyomógombokat nem tartotta össze semmi, azonnal vissza is tettem, nehogy a gombok a helyükről kihulljanak. No nem mintha ezzel akkora veszteség ért volna...

   Majd miután a panel másik oldalát is szokatlanul hosszasan bámultam, gyorsan hoztam magamnak egy a szokásos reggeli ébresztőnél jóval erősebb kávét, ezzel segítve elő, hogy a zsebszámológép összeszerelése közben ne aludjak el.