Tűzőgép
(hatalmas példány)

A cikk alcíme nem túloz, hiszen ez a tűzőgép közel akkora, mint a 43-as
cipőm, mely méret a tűzőgépek között mondhatni ritkaságszámba megy.

 

 

   Épp mint ahogy az is nagyon ritka eset, hogy a pincébe betérve, csak egyetlen feladatom legyen. A mai napon például elsődleges feladatként pakolás volt megnevezve, majd azt követően egy Technics CD játszó dobozának rozsdátlanítása, amit a képen balra látható (amúgy nem igazán látható) polcos lábaiba csúsztatható fiókok elkészítése követett. Konkrétan arról van szó, hogy a jelen cikk keretében bemutatott tűzőgép csak azért került képbe, mert a minap, miközben ide előkészületként áthoztam, akkor láttam, hogy bele van gyűrődve a kijáratába egy rakat kapocs. Amennyiben azok kipiszkálása után a tűzőgép üzemképesség válik, akkor csak egy fejezet lesz belőle valamelyik apró pincei elmaradásos cikkben, míg ha nem, akkor ez a teljes értékű szétszedős cikk, amit épp nagyban olvasol.

 

 

Mivel a tűzőgépre csak akkor lesz szükség, ha már legyártottam a fiókokat,
így a többi felsorolt feladat letudása után inkább annak álltam neki.

 

 

Mármint odakuporodtam a tett színhelye elé, levenni a helyről a méretet.

 

 

Miután ezzel megvoltam, nekiálltam a fiókok kiszabásának.

 

 

Mármint egyszerűen csak hullámpapírból, és még
abból is a legegyszerűbb szabásminta alapján.

 

 

Annyira reménykedtem benne, hogy a gép könnyen
javítható lesz, de persze nem volt az...

 

 

Első mozzanatként a képen látható alkatrészek kiszerelésével
leválasztottam a tűzőgépről a talpát.

 

 

Majd egy kissé háttérbe rugdostam a fiókok készítéséhez részben már felszabdalt
hullámkarton darabokat, de csak azért, nehogy véletlenül széttapossam őket.

 

 

A tűzőgép talpát abból a szempontból tekintettem meg,
hátha találok rajta valami lényeges ábrát vagy feliratot.

 

 

   Mikor ezt a tűzőgép alaplapján található a rajzot megláttam, azt mondtam rá:
Juj de jó, végre tudom hogyan nyílik a kapcsok rejtekhelye! Ehhez képest a rajz azt mutatja meg, hogy hogyan kell a gépből saját magával kitolni egy beleszorult kapcsot. Ebben az egészben az az igazán csodálatos, hogy ennek ellenére az általam eddig nem talált kapocsbetöltő rész nyílt ki, a gépbe szorult kapcsok viszont makacsul továbbra is a kimeneti nyílásba szorulva maradtak.

 

 

   Ez a szerkezet annyira erősnek néz ki, hogy mikor több mint egy évtizede a Verseny utcai piacon megláttam, már csak azért is megvettem, mert ezt ugye a kollégáim majd biztosan nem fogják tudni szétverni. Ha csak részben is, de azért igazam volt. Mármint mint azt már korábban megírtam, szegény tűzőgép csak két hétig bírta, de addig legalább keményen állta a sarat.

 

 

Aztán az egyik kollégám (amúgy tudom ki volt) addig püfölte, míg
csak fel nem torlódtak benne az összegyűrődött tűzőkapcsok.

 

 

Mivel ez a masina egy komoly ipari gép benyomását kelti, gondoltam elég lesz
belőle kipiszkálnom ami beleszorult, aztán már dolgozik is lelkesen tovább.

 

 

   Már úgy értem, hogy egy másfeles vaslemez (ha nem kettes (nem mértem le), ha nem acél) nem lehet annyira puha, hogy Kecske kolléga mindössze 100 kilójától bármelyik része elgörbüljön. Mármint egy átlagos tűzőgéphez képest, ez egy valóban erős szerszám, aminek nem igazán vannak bármiféle torzulásra hajlamot mutató alkatrészei.

 

 

   A tűzőgép alaplemezének aljáról a műanyag burkolatot azért voltam kénytelen levenni, hogy a tűzőgépkapcsot szét vagy összenyomó ellenoldal megfordításának módját felderítsem. Te, hogy ez engem igazándiból mennyire nem érdekelt...

 

 

De attól még kiderült, hogy egy esetleges igény esetén ez az alkatrész
- az alulról kissé felnyomását követően - 180 fokkal elfordítható.

 

 

   A középvonaltól balra eső rész már van annyira vékony anyagból, hogy azt el lehessen görbíteni, ellenben van olyan mélyen, hogy a gép összeszerelt állapotában ez vele mégse történhessen meg. Amúgy mint ahogy eddig mindegyik másik, úgy néhány karctól eltekintve a tűzőgépnek ez a része is ép.

 

 

Hiába ijesztgettem azzal, hogy ha nem fog azonnal és tökéletesen működni,
akkor kivágom a francba, a vastag anyag még csak meg sem rezzent!

 

 

Beleszorulva már nincs kapocs, illetve de, de már nem felgyűrődve vannak, hanem
ahogy van, az egész sor akadt el valamiben, a cél előtt úgy egy milliméterrel.

 

 

Újabb ijesztésként a "ti lehet, hogy már nem lesztek visszaszerelve"
szókombinációval próbálkoztam, sajnos épp mint
az előbb, teljesen eredménytelenül.

 

 

A nagy fekete karba a "T" betű alakú alkatrészt
keresztben kell visszatenni, majd elfordítani.

 

 

Ez annyira masszív, hogy csak kilós kalapáccsal tudnék benne kárt tenni.

 

 

Komolyan reménykedtem benne, hogy csak
valami súrlódás a helyes működés gátja.

 

 

   A belső két lemezen egy kicsit fazoníroztam (kellett hozzá a csavarhúzóval erőlködni rendesen), s így már egészen könnyedén csúszkál rajta a rézszínű kapcsok sora. A tűzőgép működése viszont továbbra is instabil, minek következtében szegénykém újra használhatatlannak ítéltetett.

 

 

Mivel ekkor már nagyon szerettem volna a papírfiókokat végre összetűzve látni,
lemondtam a tűzőgép használatáról, s összenyomtam a kapcsokat magam...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.