Felrakom az első csempéket
(remélem maradandót alkotok)

Szegény szúnyogháló teljesen elérett.
Műanyagból van, nem szőtt hanem öntött, és egyszerűen megette az idő.

 

 

De térjünk vissza a csempézéshez.
A csempéket felrakás előtt be kell áztatni. Ha ez a módi, hát legyen.

 

 

Alakul a kupi a kispolcon.

 

 

Ide kell a csempéket felrakosgatni.
Még sosem csempéztem, biztos nem bonyolult, de majd meglátjuk.

 

 

Jobb ha a cipőmet bent hagyom a fürdőszobában ha kijövök, mert valami egészen
valószínűtlen mennyiségű szemetet tudok kihordani egy 43-as lábbelivel.
A gatya pedig csak a törölgető rongy nemes szerepét tölti be.

 

 

Próbaképp bekevertem egy kevés ragasztót.
Ehhez segítségül hívtam két kínai barátomat Fang Li-t és Spak Li-t.

 

 

A szomszéd kitüntette magát a vörös csillag érdemrenddel.

 

 

Egy csempe még nem csinál nyarat.

 

 

Ezért odaraktam mellé egy másodikat is.

 

 

Mire fel kisvártatva elkezdtek lemászni a falról, ugyanis a kelleténél egy
kicsivel hígabb lett a ragasztó. Én persze nem ijedtem meg, hanem
egy fadarabból és a partvisból csempetámasztót kombináltam.

 

 

Másnapra megkötött a beton, hiszen a csemperagasztó tulajdonképpen az. Ez azért jó,
mert olyan masszív felületet képez a csempe mögött, hogy a falat akár el is vihetném.

 

 

Egyre csak nő a kupi a szobában. De jó, hogy nincsenek itthon az öregeim...

 

 

Ez a kétkomponenses ragasztó majd az ablakhoz kell anyagpótlásnak.

 

 

Ezen gondolkodtam két napig, hiszen mégiscsak 4.200 forintba kerül, de aztán úgy
döntöttem, hogy megveszem, Egyszer élünk! Akkor ne véséssel töltsem az időt!

 

 

Ez a brutális szerszám egyetlen menetben elkészíti a kötődobozhoz való lyukat.

 

 

Vettem kötődobozokat is, meg belevaló konnektorokat, illetve kapcsolókat is.

 

 

Fúrógép az van itthon. Ha ez nem elég a falmaráshoz, akkor semmi!
Ez egy 1 lóerős gép, ami letépi a kezem ha megszorul a fúró a falban.

 

 

Ez a lámpa annyira szép, meg olcsó is volt, hogy nem tudtam otthagyni a boltban.
Egy LED-es izzó lesz benne, ami akkor kell ha relaxálok egy órácskát a kádban.

 

 

Először ez lett volna erre a célra, de a másik foglalat valahogy sokkal szebb.

 

 

Mondom!
Még kapcsoló is van rajta, de nem azt fogom használni.

 

 

Miben tartsa az ember a mosószert? Mi például chips-es dobozban tartottuk.
Gondoltam veszek valami normális dobozt a mosópornak, valami pont neki valót.
És igen! Ezek a kapitalisták már mindent feltaláltak! Nem kell keresgélnem, mert van
hozzávaló. Átlátszó, hogy lássam mennyi van benne. Füles, hogy fel tudjam emelni.
Fedeles a szag miatt. Én legalábbis allergiás vagyok az összes mosópor szagára.

 

 

Ennek a precíziós helikális potméternek annyira semmi köze a festéshez...

 

 

Felraktam még két csempét. És igen, ha sűrűbbre keverem
a ragasztót, akkor nem mozog el a csempe magától.

 

 

Mire fel felbátorodtam és felpakoltam még egy valag csempét.
Szerintem ez a magasság elég. Illetve ezt értem el kényelmesen a hokedliről.

 

 

Elindulok a csempékkel a másik irányba is.

 

 

Aztán mindent jól összemaszatolok.

 

 

Hullik a forgács, de sebaj!
Van csempe bőven, van vagy három négyzetméterre való...

 

 

Hiába nézegettem már napok óta, mert egyszerűen
nem tudtam magam rászánni, hogy nekiálljak.

 

 

Inkább valami mást csinálok. Jöjjön mondjuk ez a brutális falmaró!

 

 

Berajzoltam a középvonalat.

 

 

Aztán hopp, illetve grrr, és már készen is van a lyuk.
Persze a szomszédok nem pont így élték meg az akciót...

 

 

Stimmel a doboz a lyukba. Miért is ne tenné?

 

 

Azért csak megbontottam a falat. Nem kellett erőlködnöm, mert
épp csak megpiszkáltam egy vésővel, s lám mi lett belőle.

 

 

Most persze már látom, hogy nem kellett volna piszkálni ezt a részt. Jobban jártam
volna, ha betömöm egy kevéske gipsszel azt a vékony rést, majd ráfestek.

 

 

 

Ilyen állagú volt a fal a csempe mögött. Nem tudtam mit tenni,
ennyire málló anyagra ugyanis nem tapad semmi.

 

 

Összeszedtem a szemetet, majd beáztattam még néhány csempét.

 

 

Persze közben a másik oldalon is minden tiszta rom.

 

 

Hülyén néz ki ez a sarok, ezért ide mindenképp
fel kell még raknom néhány csempét.

 

 

Mivel csak négy darab kell, gondoltam gyorsan felszórom őket.

 

 

Ez itt a keményebb dió! Innen ugyanis olyan sok hiányzik a falból, hogy először
kicsit vakolnom kell. Egyszerre nem is mertem az összes anyagot felrakni,
mindig csak a következő csempék helyét vastagítottam alá másnapra.

Vissza  

Tovább