Állólámpa lógatós kapcsolója
(szép régi darab)

   Azt mondta a macska, hogy ha nem szedek szét valamit, akkor biztos lehetek benne, hogy lerágja az egyik lábamat. Amúgy ez az óriási fehér dög úgy került hozzánk, hogy felkaptam és hazahoztam. Szóval az úgy volt, hogy mikor megláttam, menten felkiáltottam: Maci! Azt akár talán már mondanom sem kell, hogy kettes voltam biológiából...

 

 

Van itt boncolnivaló alany bőven, s ráadásul még kellően útban is vannak!

 

 

Erre fel innen fentről választok valamit. Nemrég (ez olyan fél
éve lehetett) besöpörtem az egész asztalt abba a faládába.

 

 

Most meg kivettem a ládikából ezt a szobámat megrontó óriási kapcsolót.
Szép régi darab. Állólámpákból lógott lefelé a drótján az ernyő alól.
Én persze nem állólámpáról szedtem, hanem földről vettem fel.

 

 

Három fődarabból áll.

 

 

   Ez itt a kapcsoló alsó része. (ha lóg, akkor persze a felső) Szerintem szépnek szép, csak sajnos semmiféle tehermentesítő sincs benne a vezetékek számára. Ilyen (és hasonló) esetekben egy a drótra kötött csomó csodákra képes! Ugyanis ha nincs ott csomó, akkor a kapcsolót csak a szorítókba kötött drótok tartják. Már ameddig tarják. Egyszer minden csavar kilazul, s ekkor elkezd villogni a lámpa. Persze ha egy kicsit pofozgatjuk a kapcsolót, mint macska a gombolyagot, abbamarad a villogás. Egyszer aztán végképp elenged a drót. Na innentől kezdve már hiába minden, a pofon már nem használ többé a lógó kapcsolónak. Ekkor jön az, hogy a tulajdonos egy kissé megrángatja a zsinór végén lógó kapcsolót. A kapcsolót ekkor persze már nem tartja semmi, csak a belül kissé kettéálló drótvégek, mire fel sikerül lehúzni a drótról. Mikor a kapcsoló már nincs ott, de a tulaj rutinból odanyúl, és már csak a két drót van ott, benne az izzóval sorba kötött hálózati feszültséggel, akkor érkezik meglepetésként az áramütés.

 

 

Ez itt már a kapcsoló másik fele, vagyis a kupak. Szerintem ez is szép.

 

 

Ezek ketten fogják közre...

 

 

...magát a tulajdonképpeni kapcsolót.

 

 

Nézegettem egy jó darabig, de nem fogtam fel, hogy hogyan működik.

 

 

Innen nézve sem lehet rájönni a működési elvére.

 

 

250 volt 6 ampert lehet vele kapcsolni, és az ELKO nevű cég gyártmánya.

 

 

Ez egy másik fajta drótra szerelhető kapcsoló, ami annyiban különbözik
az előzőtől, hogy ez nem drótvégre, hanem sorban a drótra kötendő.

 

 

Ez persze Apukámat nem zavarta, úgy szerelte lapra,
konkrétan erre az éjjeli lámpára, mint a sicc!

 

 

Ezt a kapcsolót pedig épp a minap szereltem fel egy masszírozó gépre.

 

 

   Mikor ezt a cikk írása közben megláttam, mindjárt felmerült bennem az a nyilvánvaló kérdés, miszerint: Hát ez a kép meg mégis hogy jön ide? Szóval az úgy volt, hogy körbefordultam a szobában a kapcsolóhoz kapcsolódó fotóalanyokat keresve.
   Hogy ez a látvány meg mégis hogyan csatlakozik a kapcsolóhoz? Nos úgy, hogyha kihúzzuk a banándugót a hálózati dugó hátából, akkor úgy 50%-os valószínűséggel érünk hozzá a fázishoz, egy esete válogatja csípősségű áramütés erejéig. Cserébe persze könnyedén lehet rátekerni a karácsonyfára az izzósort.

 

 

 

   No de térjünk csak vissza a kapcsolóhoz. Így már jól látszik a működés elve. A két érintkező mint egy-egy kéz fogja közre a tárcsát, ami középen négyzet formájú. A négyzetnek persze csak a fele vezeti az áramot. Ha így áll a vezető rész akkor szakadás van, mikor meg fordítva akkor rövidzár.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja,
ugyan nézze már meg a Gmail (esetleg Freemail) fiókját
webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...