Indító relé kompresszorhoz
(véletlen került rá sor)

 

Az úgy volt, hogy miközben épp kávéhoz langyítottam vizet a konyhában, beindult a hűtőgép.
Miután az első sokkból magamhoz tértem, elgondolkodtam rajta, milyen ronda hangja is van
a mi traktorunknak. Aztán azon gondolkodtam el, hogy nekünk tulajdonképpen nincs is
traktorunk. Persze sejtettem én, hogy a sarokban a hűtőgép áll mint eddig mindig,
nem pedig egy beteges hangú mezőgazdasági munkagép. Csak ugye a hang az
traktorra utalt, nem hűtőre. Telefonszerelő vagyok, az meg valahol mégis
csak finommechanika, tehát elsőre egészen finoman hatalmasat rúgtam
a hűtőgépbe. Ugyanúgy kattogott tovább. Érdekes különbség ez a
szakmák között. Például ha egy hangosabb telefonba ekkorát
rúgok, az mindig elhallgat! Kifordítottam a hűtőket, mert
kettő van egymáson a sarokban. Mielőtt bármit tettem
volna, kénytelen voltam feltakarítani a pár éves koszt,
hiszen sem a hűtőgép alatt, sem mögötte nem szoktunk
rendszeresen takarítani. Miután ezzel megvoltam, majd a
kő is felszáradt, megnéztem mi zörög, illetve miből jön az a
kellemetlenül orrfacsaróan átható odaégett elektromos szag.

 

 

A traktorhang (kövön pattogó kompresszor) már megszűnt, hanem ekkor már nagy kattogás
jött ki a hűtőből. Letérdeltem és alaposan megnéztem a kompresszor oldalát.
Innen jött a kattogás. Itt van egy pici relé, ami a motort indítja be.
Ez a relé éppen akkor gyulladt ki, mikor nézegettem.
Nem minden nap látja az ember lánggal
égni a hűtőgépét, az már biztos!

 

 

Az ugyan igaz, hogy mindent a kedves Olvasóért, de nem mertem azzal szórakozni, hogy
beállítsam a kamerát és megvárjam, amint újra kigyullad a relét fedő bakelit lemez.

 

 

Ez egy csatlakozó a kompresszor oldalán. Itt megy be az áram.
Kicsit lötyögött, ezért megigazítottam az érintkezőit.

 

 

Kiszedtem az identitászavaros relét. Egyszerű pszichológiai eszközökkel (reszelő és smirgli)
megpróbálom meggyőzni arról a nyilvánvaló tényről, hogy márpedig ő nem egy mécses.

 

 

Mint az a képen jól látható, egyáltalán nem túloztam. Ez kérem valóban lánggal égett!
Vajon mi történt volna, ha nem vagyok ott? Vagy pláne akkor, ha egy hétre elutazom?

 

 

Kicsit megpiszkáltam, de tényleg csak egy kicsit. Nem kell túlbonyolítani a dolgokat,
jó lesz ez így. Úgyis az a lényeg, hogy megpucoltam a relé érintkezőit,
melyek most már nem csak kapcsolnak, de el is engednek.

 

 

Beszereltem a helyére. Jó lett. Beindult a kompresszor. Azonnal visszatért a traktorhang!
Ez egy nagyon régi hűtő. Persze ettől még nem kéne hogy ilyen hangokat adjon.
Az a baj, hogy teljesen elvetemedett a hűtő váza. Még az oldala is görbe!

 

 

Mégpedig attól görbült el, hogy apukámnak az a nagyszerű ötlete támadt, hogy ráteszi
a kishűtőre a nagyot. Amúgy apukámnak alapvetően jó ötletei szoktak lenni, de ez
most nem jött be. Persze évekig bírta, csak aztán végül feladta az alsó hűtőgép.
Mint az látható, az oldala már rozsdás, és amúgy is teljesen elengedte magát
mechanikailag. A mostani rémes zörgést például az okozta, hogy annyira
elvetemedett a hűtő alja, hogy a kompresszort tartó keresztlemez
egyszerűen leült a földre. Most persze visszagörbítettem.

 

 

De hiába görbítettem vissza, mert valamijét még mindig húzza
a földön a szerencsétlen. Most takaríthatom fel újra a követ.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.