Golyóstoll
(pocsék minőségű reklámhordozó)

   Gondoltam nekiállok rendet rakni, s hogy biztosan ne terheljem túl magam, nyitásképp a polcok szélére pakolt apró holmikkal kezdem a szétszedést. Ezek az apróságok időnként nagyon el tudnak szaporodni. Itt is hogy terpeszkedik már az a toll? Hát csoda, hogy talpaltnyi hely sincs szabadon?

 

 

Nem is tudom...
Vajon mi visz rá (vagy ki vesz rá) egy céget, hogy ez legyen a domináns színe?
No nem mintha az én cégem színe értékelhetőbb lenne, de ezt hagyjuk.
Térjek csak vissza ehhez a szépséges színű tollhoz. A toll az toll.
Mégis mi baja lehet? Soroljam fel? Úgysem úszod meg...

 

 

Itt van a hiba. Elsőre talán nem is látszik, de az érdekes formája miatt gyakorlatilag
használhatatlan. Persze írni azt lehet vele rendesen, és gond se lesz semmi,
legalábbis egészen addig nem, míg zsebre nem tesszük. Illetve ennél
a zsebre tevős résznél azonnal el fogunk akadni, mert nem lehet.

 

 

Mégpedig ezért nem. Konkrétan nulla eséllyel indulunk azon a versenyen, ahol
az lesz a bajnok, aki a tollat a tartófülénél fogva szeretné a zsebére tűzni.

 

 

   Nem erőltetem ám, hanem ez kérlek ennyire szar. Teljesen egyértelmű, hogy hol, pontosabban szólva melyik részénél fogva fog beakadni az ingzsebbe. Amúgy persze nagyon szép feladat megtervezni egy tárgy külsejét, csak mikor a csinos külalak a használhatóság rovására megy, na nekem bizony olyankor elég gyakran szoktak gyilkos gondolataim támadni.

 

 

Nem kell semmit machinálni, hogy így tegyem zsebre, mert ez az alapeset.

 

 

Gondoltam nyitok egy külön oldalt a szar tárgyaknak, de aztán letettem róla.
Mert mégis kinek van energiája? Megírni a több tízezer cikket...
Visszatérve a tollra. Ha két kézzel esek neki, csak akkor
tudom úgy rátűzni a zsebemre, ahogy valójában kéne.
Ha csak úgy egyszerűen elteszem, mindig így fog állni.
Persze feltehetnénk (és fel is tesszük) a kérdést: Nem mindegy?
Nem, ugyanis az van, hogy mikor elővennénk a tollat a zsebünkből, a toll
bent marad, a kupakja (illetve jelen esetben a vége) meg a kezünkben. Nagyszerű!

 

 

 

   Nem azért repül le a kupakja, mert már tönkrement az illesztése a helytelen (?) zsebre tétel miatt, hanem azért repül le, mert szar. A sosem használt tollak kupakja is ugyanígy elrepül. Szerintem egy céges reklámanyagnak egyszerűen nem szabad szarnak lennie! Ez a tárgy ugyanis azért van (az a célja), hogy pozitív reklámot hordozzon. Az kéne megmaradjon az emberekben, hogy hol is kaptam azt a szép (az meg a minimum, hogy jó) rózsaszín tollat? Ellenben ez a toll valami egészen más üzenetet hordoz...

 

 

Ugyan vissza lehet tolni a végére a kupakot, de úgyis lerepül. Mivel reklám ajándék
volt, vagyis kaptam belőle párat, ezért többet is tesztelhettem. Mind szétesett!

 

 

   Igen. Jó. Értem én. Látom is, hogy szépséges. Meg a formája is mily csodásan ívelt. Nekem ilyenkor a régmúltból mindig egy különösen csinos lány esete jut eszembe, aki nagyon szép volt. Derékig érő haj, karcsú alak, bájos mosoly, csak mikor megszólalt, na azzal a hanghordozással szántani lehetett volna!

 

 

Szívhez szóló szép üzenet, írta neked én, a marha,
ki e tollat minden áron, úgy tervezte, zsebre rakja.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (vagy Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.