Zuhanytálca ajtaja
(nem akartam, de kellett szükségből, avagy szűkségből)

   Felújították a melóhelyen az öltözőnket, ahol is épp ideje volt egy egészségügyi festésnek, valamint a vizesblokk rekonstrukciójának. Utóbbi keretében létesült az eddig ajtó nélküli tusolón egy modern üvegajtó. Ne firtassuk, hogy ezt meg mégis minek kellett. Kaptuk és kész. Tessék neki örülni! Hiába mondom, illetve hiába is mondanám, hogy nem kell ajtó a zuhanyzóra, ha van előtte (mármint a zuhanyzó előtti kövezeten) padlóösszefolyó, hiszen nem kérdez engem erről senki. Ez persze érthető is, hiszen mit értek én telefonszerelő létemre egy vizesblokkhoz? De ha már itt tartunk, akkor nézzük meg, hogy mit ért hozzá más.

 

Jöjjön először egy kis mellébeszélés...

 

   Az kérem úgy volt, hogy épp beléptem volna az öltözőbe, mikor is feltűnt, hogy nincs meg az ajtó. Persze nem lopták el, bár a mai világban akár még az is simán megeshetett volna. De persze nem, hanem odabent két ember épp azon ügyködött, hogy tokostul kicserélje.
  
Míg az egyik ember tartotta az új tokot, a másik motoros csavarbehajtóval tekert bele egy csavart. Ez csak azért maradt meg bennem (mint élőkép), mert valami nagyon nem stimmelt.
  
Például látunk egy kőművest, aki éppen falat rak. Mintha ott sem lenne, hiszen az természetes, hogy egy svájcisapkás ember rakosgatja a téglát. Ezzel azt akarom mondani, hogy a természetes látványokat nem vesszük észre, hiszen beleillenek a tájba. Bezzeg ha rózsaszín az a svájci sapka! Vagy tegyük fel, a kőműves kanálról a malter egy járókelő nyakában végzi a téglasor helyett. Na az már valami!
  
Szóval végül is oda akarok kilyukadni, hogy az általam átlépett ember az üres ajtókeretben, valami olyasmit művelt, ami (szerintem legalábbis) nem igazán volt szokványos. Persze meglehet, hogy esetében természetes dolog, hogy 10 percen keresztül tekeri be ugyanazt a csavart. Illetve csak próbálta, mert mikor átöltözve kijöttem az öltözőből, még nem sikerül betekernie. Mindenki lehet hülye. Nem? De! Már miért gondoltam volna bármi rosszra?

No de nézzük csak meg az eredményt. Bár ez nem
ugyanaz az ajtó, de gondolom ugyanaz a munkás.

 

 

Eddig jó. Ez a nagy fehér gomb azért van, hogy ennél fogva nyissuk ki az ajtót.
Legyen akkor így.

 

 

   Ezen a képen már ki van nyitva az ajtó. A kép közepén függőleges irányban átvonuló csík maga a kinyitott ajtó. Nem mondom, hogy mértanilag középen van, de azért majdnem. Persze nem az a baj, hogy nem pontosan van középen, hanem az, hogy nem a szélén van! Nem látszik jól, mert üvegből van, ezért elmondom.
  
Képzelj el egy olyan egyszárnyú ajtót, aminek a zsanérja nem az ajtó szélére van felszerelve, hanem egy tengelyen forog el kb. közép tájt. Vagyis a kitárt ajtó nem felszabadítja az ajtórést, hanem középen kettévágja. Ez így olyan nonszensz, hogy ekkora hülyeség nekem magamtól eszembe sem jutna, pedig nekem aztán tényleg elhiheted, hogy nem vagyok az a normális fajta...

 

 

 

Ha valaki a leírás alapján nem értette volna, hogy mi bajom az ajtóval, hát tessék.
Egyszerűen nem férek át rajta, csak lapjával, pedig nem is vagyok puhos!
Nálam sokkal nagyobb darab kollégák is vannak, ők esélytelenek.
Persze ha fürdés előtt bekeni a hasát az ember szappannal,
akkor már igen jó eséllyel becsusszanhat a résen...

 

 

   Mutatom mi a baj. A zsanért nem oda, hanem amoda kellett volna csavarozni. Ezt nem értem... Mármint azt, hogy mégis mi volt a beszerelő ember eredeti terve. Ez a "mi volt az eredeti terv" mint kérdés, egyre gyakrabban merül fel bennem.
  
Például a minap kivágott elém egy kínai biciklista. Ebben még nincs semmi különös, sok kínai lakik a néhai honvédségi lakótelepen,  mert közel a kínai piac. Az már érdekes volt, ahogy a bicajt hajtotta. Kb. úgy billegett a kínai emberke alatt a gép, mint egy gyerek alatt, aki egy kicsit azért már tud biciklizni, de még nincs meg a kellő gyakorlata az egyenesen való haladáshoz. Odaérve a Könyves Kálmán Kőbányai sarokra, a bicaj bedöntve jobbra (arra van a kínai piac), a kormány meg ütközésig elrántva balra. Na ilyenkor nincs az az akrobata, aki egy ilyen manőver után fent marad a drótszamáron! Természetesen jelen alanynak sem sikerült. Nem mertem röhögni (pedig a késztetés megvolt), mert mi van, ha csak bicajozni nem tud, de lekaratéjozza a fejem. Törődötten feltápászkodott, majd kíni akcentussal azt mondta: Egy kicsit megint elestem. Ez a kijelentés három kérdést is felvet. Egyrészt miért tekeri balra a kormányt, ha jobbra akar fordulni? Másrészt mi az, hogy kicsit? Ez azt akarja jelenteni, hogy ennél nagyobbakat is szokott esni? Harmadsorban megint? Vagyis van már benne gyakorlata? Akkor meg miért csinálja, ha tudja, hogy mennyire fáj? Mindegy... Nem nevettem ki, mert nagyon sajnáltam. Már úgy értem azt, hogy nem volt nálam menetrögzítő kamera.

 

 

Hogy az áhított (a valóságban a t*k*m akart ajtót szerelni) csavarokhoz hozzáférjek,
ki kell húzni a csavarfejeket esztétikusan elrejtő műanyag dugókat. A műanyag
dugók másik fontos szerepe, hogy a csavarokat a helyükön tartsa. Már csak
azért, mert az alkalmazott lemezcsavar az alumínium keretbe előfúrt
lyukban finoman szólva nem tart, nem finoman szólva pedig...
(censored)

 

 

Levettem az ajtót a helyéről. Nem bonyolult, csak ki kell szedni a felső zsanért,
majd mikor az kijött, el kellett kapni a helyéről kizuhanó ajtót. Bevallom
meglepődtem, nem gondoltam, hogy ennyire nehéz az üvegtábla.
Üveges is ritkán szoktam lenni. Legfeljebb a tekintetem...

 

 

Ennyi az egész. Szerencsére nem érdekes, hogy tart-e a csavar, vagy sem (amúgy sem),
mert a műanyag bigyó felpattan a sínre. Elég ha csak annyit tart a csavar, hogy
benne marad a számára kiszabott lyukban. Benne meg benne marad,
mert a műanyag dugók miatt nem tud kiesni. Ez persze az alsó
zsanérnál lényegtelen, hiszen itt nem ki, hanem csak be tud
esni a csavar, de a felső zsanérnál fontos a dugó. Ezt csak
azért írom, aki ilyen ajtót szerel be, ki ne hagyja felülről a
két műanyag dugót, mert ha igen, előbb utóbb kiesik az ajtó!

 

 

Kicsit billegtem vele, de azért sikerült a helyére tennem az üvegtáblát.

 

 

 

Mily csodálatosak az élet egyszerű dolgai, például egy helyére szerelt ajtó. Mivel
párosan szép az élet, néhány nap elteltével a szomszédos ajtót is kiigazítottam.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.