Ventilátor
(egy (illetve két) sikertelen mentési kísérlet 
története)
Kitették ezeket a dögöket (néhai szünetmentes 
táp) a folyosóra.
Én meg ugye nem vagyok az a típus, aki ellent tud állni a kísértésnek.
| 
 Még tiszta szerencse, hogy egyrészt már mutattam belülről ilyen műszert, másrészt van itthon belőle még egy. Ez utóbbi műszer esetében már egy nagyszerű ötletem is van a felhasználásra. Csak ugye én, meg a "csinálok valamit", na az a két dolog mostanában valahogy nem akar találkozni.  | 
    
Ott egy ventillátor. Azt már tudjuk, hogy 
elhozom, hiszen erről szól ez a cikk,
de nem csak ez derül ki erről a képről. Ha figyelmesen szemléljük, látszik,
hogy azon a hosszú lemezen eredetileg három ventilátor volt. Ha valaki
kettőt már elvitt, de ezt az egyet otthagyta, az nem egy jó ómen.
| 
 Pláne annak tükrében nem az, hogy eredetileg nemcsak három, de egyenesen rengeteg ventilátor volt. Ha csak egy maradt meg, akkor az már biztosan döglött. Mondjuk szétszedni mindegy...  | 
    
A zöld paneltől undorodva fordultam el, 
de a kismegszakítók (bár van belőle itthon)
felkeltették érdeklődésemet. Még szerencse, hogy fogalmam sincs hogyan lehet 
őket
leszedni a sínről. Persze ez a probléma is megoldódott. Illetve újabb 
szétszedtem cikk
keletkezett. Az történt ugyanis, hogy valaki leszedegette őket a sínről. Aztán 
lehet,
hogy velem ellentétben ő rájött, hogy ezek nem kellenek neki, s szétszórta őket
a folyosón. Nézegettem néhány napig az eldobált kincseket, aztán legyőzte
a kíváncsiság a hátfájásom. Lehajoltam. De ez már egy másik történet...
Kiszereltem a ventilátort. Természetesen nem 
forgott.
Éreztem én, hogy nem véletlenül maradt ott ez az egy darab.
Rém koszos volt, ami az átszívott légmennyiséget tekintve nem csoda.
Bevágtam a csapba, s jól megmosdattam. Gondoltam, ha valamit, akkor port azt
nem igazán kéne hazahoznom, hiszen abból itthon is van épp elég.
Ekkor jött a szokásos hónapokig tartó 
előszobában való ücsörgés. Rezgett a léc, hogy
mégis inkább kidobom. Végül mégis nekiálltam. Lett volna ezen darab nélkül is
ventilátor a szétszedtemben, csakhogy az a másik, az lent lakik a pincében.
Messze van az a pince... Talán majd máskor... Egy távoli galaxisban...
Nagyon szép fekete színe van, bár a mosogatás óta került rá egy újabb réteg por.
Nemcsak, hogy nem forog, de még a tekercselése 
is szakadt.
Ez mondjuk nem baj, hiszen eleve nem akartam megtartani.
(vigasztalom magam)
A PAPST cégnek van nálunk gyára? Ja. Vecsésen.
Mondjuk nekem Vecsésről a káposzta jutott eszembe, de hol van már az a világ...
Nemcsak, hogy szépen el van rendezve a kábel, de még egy kis bilincs is tartja.
A lyukakon keresztül látszik a motor.
Azok a dudorok nem mutatnak valami jól...
Torx csavarok. Vajon mi lesz a következő lépés? 
Mindegy...
A lényeg úgyis az, hogy egyre újabb és újabb csavarhúzó készleteket kell vennem.
Csavarszaporodás szempontjából ez nem egy termékeny project.
Juj de csúnyán néz ki!
Egyrészt azért nem forgott, mert belenőtt a 
zsír, másrészt felakadt a forgórész
a szétfortyant műanyagra. Nézzük meg először a tengelyt.
Zéger gyűrűhöz van fogóm, bár múltkor 
eltörtem,
mikor a BRG M9-et 
piszkáltam vele.
Ez tisztára úgy néz ki, mint valami rosszindulatú daganat...
Felmerült bennem a gondolat, hogy kuka. Éppen elég volt belőle ennyi.
Nemcsak a műanyag fortyant szét, de a 
tekercselés is meg van égve.
Mint azt már korábban kimértem, szakadt.
Hiába takarítottam ki a tengelyt, nem forog, mert kilóg az olvadt cséve.
Ugyan sok értelme nincs, de rutinból elhárítom a hibát.
Vagyis 
lecsiszolom a kiálló részeket.
Persze nem így kell forognia, hogy én 
lökdösöm a lapátokat, hanem magától.
Pontosabban szólva az áramjárta tekercs változó mágneses terétől.
Szép fekete, szép tiszta, valamint szépen bele fog esni a szemetesbe.
Pedig milyen szépen forog...
Egyszerűen nem volt szívem kidobni. Azt 
találtam ki, hogy kiviszem a kukáspiacra
és odaadom valakinek. Jól van no. Tudom, hogy gonosz dolog, de a 
többi piaci
kacat is meglehetősen hasznavehetetlen. Én csak tudom... Amúgy ez 
nem
az a ventilátor amit az előbb láttunk. Már úgy értem, hoztam helyette
egy 
másikat. Mint az jól látható, a saját káromon sem tanulok...
Illetve annyiban igen, hogy az újabb 
szerzeményt megmértem (mondjuk az előzőt is)
multiméterrel, hogy szakadt-e. Nem, 
ez nem szakadt. Persze forogni ez sem 
forog.
Amúgy ez az újabb darab onnan van, hogy addig-addig nézegettem
a folyosón
a lomokat, hogy találtam 
még egy ventilátort. Valaki kiszedte, csak velem
ellentétben ő - miután rájött, hogy nem forog - otthagyta. Nekem...
Először ez is az előszobában ücsörgött, majd
szép lassan egyre bentebb 
merészkedett.
Ezen nem látszanak a műanyag cséve olvadásának nyomai.
A tekercselés is teljesen épnek tűnik. Apróbb bibi, hogy ez a 
ventilátor azt játssza,
hogy esze ágában sincs szétjönni! Ahogy tekerem 
forog, ha nem
is valami könnyedén, de szét azt nem jön!
| 
 Gondoltam a WD40 majd segít rajta, ahogy általában szokott, de nem tette. Így hagytam harminc percre, de úgy be van nőve a tengely, hogy egészen egyszerűen nem volt hová beszivárognia a lötyinek.  | 
    
Hiába tekergetem, miközben erősen húzom kifelé, szinte csak 
tizedeket mozdul.
Nem baj, mert időm az van. Az erőszaknak előbb utóbb úgyis engedni fog.
Honnan van ez a ventilátor? Egy szünetmentes tápegységből. 
Mondjuk nem kicsiből,
hanem akkora nagyból, hogy az egész épület eljár róla. 
Persze ha nincs áram, indul
a dízelgenerátor. A lényeg, amire ki akarok lyukadni, 
hogy ez a ventilátor eddig
kifejezetten meleg és páramentes helyen volt. Hogy tudott 
megrozsdásodni?
Meglehet, még beépítés előtt. Vagy talán attól, hogy kimostam a csapban.
Nem árulom el, hogy mikor mostam legutóbb fület.
| 
 Ez itt azért érdekes, mert tisztára olyan, mintha a filcben tárolt anyag kenné a perselyt. Csakhogy az van, hogy nincs út a kenőanyagnak befelé. Akkor lehet azért van ott az a filc, hogy ne jöjjön a kenés kifelé. Vagy tán valami porvédő, esetleg szöszfogó funkciója lehet? Tudja a szösz...  | 
    
| 
 Amilyen szerencsém van, ez a ventilátor sem jó. Elindulni ugyan elindul, de erőlködve, s csak igen lassan. Illetve kifejezetten határozatlanul. Ha nem löködöm a lapátokat ujjal, akkor csak morog itt nekem, mint valami öreg kutya.  | 
    
Kiszedtem, hogy megnézzem mi baja. Gondolom a fele 
tekercse beteg, csak mivel
nem férek hozzá, nem tudok rámérni. Mindegy... Megy ez is a szemétbe.
Hiába jóféle cucc, ha egyszer tíz év forgás, az tíz év forgás...
Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a
hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.