Dugasztáp ZTE HGW-hez
(élt 40 percet)

   Most teljesen tiszta az asztalom. Persze valódi tisztaságról szó sincs, csak azt mutatom, hogy épp nincs idetéve semmi szétszednivaló. Előttem egy pohár sör, mögöttem egy nehéz nap.

 

 

Először úgy volt, hogy megragasztom a képen keresztben átvonuló biciklibelsőt.

 

 

   Kisvártatva viszont mégiscsak ezt a dugasztápot választottam. Ugyan már rengeteg különböző tápegységet láttunk, de erre most okkal vagyok kíváncsi. Cserbenhagyott a nyomorult, szenvednie kell!

 

 

Ennyit tud. Azaz semmit. Mikor először bedugtam, akkor persze még működött,
de mindössze 40 perc elteltével megadta magát. Mindezt persze helyszínen,
ügyfélnél. Van egy olyan érzésem, hogy nem leszek hozzá barátságos.

 

 

   Bár ennek a dugasztápnak kifejezetten szép formája van, de aki ezt tervezte, az szerintem még életében nem látott ferdén álló konnektorsort. Szerencsétlen esetben két-három helyet is elfoglal, mert nem lehet mellédugni semmit.

 

 

Matt fekete alapon, kettőzött fényes fekete sportcsík.
Autón, vagy mondjuk egy motorkerékpár tankján még érteném.
De mégis ki nézeget sportosság szempontjából konnektorban dugasztápot?

 

 

A hordócskában egy ferritgyűrű lakik, amire zavarvédelmi okból rá van tekerve
a tápegységből kijövő kábel. Vagy nem. Merthogy már olyat is láttam.

 

 

Kiviszlek a házból, és úgy feltöröm a kettős szigetelésed, hogy mész a kukába!

 

 

Gondoltam erőltetem egy kicsit a vonal mellett, miután kivettem a mélyhűtőből.
Mivel nem célom ezen undok eszköz megmentése, más módszert választottam.

 

 

Persze attól, hogy bedobom a fáskosár aljába, attól még nem nyílik ki.
Már éppen vittem volna lefelé, mikor észbe kaptam!

 

 

 

Mégis minek cipelném oda meg vissza a táp zsinórját?
Nyissz!

 

 

Nem a baltás a legfinomabb felbontási mód, de most nincs kedvem finomkodni.

 

 

 

Néhány csapással kivégeztem a tápegység tokját.

 

 

   Ha már úgyis lent voltam a pincében, felhoztam egy kosár fát. Mint az a képen jól látható, az én kosaram sokkal nagyobb, mint amit a tűzelőszállítók használnak. Ráadásul nemcsak, hogy nagyobb, de sokkalta jobban meg is van pakolva. Persze azért rendeztem el benne ilyen szépen a hasábokat, hogy ne kelljen velük sokat fordulnom. Nosza, mérjük le!

 

 

Mindössze 28 kiló. A tüzelősök szerint az ő kosaruk megrakva 50.
Akkor ennyit mára a tüzelőszállítók becsületességéről...

 

 

A balta hagyta nyomokat leszámítva, ez egy igen korrekt dugasztápnak néz ki.
Mind a primer, mind a szekunder oldalon lakik benne egy-egy hűtőborda.

 

 

Hiába nézem, semmi hiba sem látszik rajta.

 

 

Már persze az általam szó szerint elbaltázott nyáklapon kívül.

 

 

Végül megleltem a hibát. A hálózati csatlakozóba nem volt rendesen
beforrasztva az egyik vezeték. Hiába az űrtechnika, ha egyszer
Béla, akarom mondani Cheng droid nem húz meg egy csavart.
Vagy mint azt jelen esetben látjuk, nem forraszt be egy drótot.

 

 

Ezt most azért téptem ki a panelből (jelen esetben valóban nem forrasztottam,
hanem téptem), mert szerintem pont egy ilyen kell a jobbféle akkutöltőbe.

 

 

Zsákmányoltam két csavart. Ennyi elég is lesz mára,
hiszen már kezd megtelni, az összes csavaros láda.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.