Felhúzós béka
(nélküle nőttem fel, ami persze meg is látszik rajtam)

Nem mondom, hogy nem látom, hogy mily szépen alakulnak a dolgok, csak azt, hogy
némileg gondok vannak a sebességgel. Ugyanis valami olyasmit vettem a fejembe,
hogy majd teljesen felszabadítom a szobát a szétszedendő tárgyak tengere alól.
Ha szét akarok szedni valamit, kelljen csak lemennem érte a pincébe!
Álmodta meg ebéd után a szerző a messzi jövőt...

 

 

Andi is nagyon bűvészkedik valamit, gondoltam én is belecsapok a lecsóba.

 

 

Először úgy volt, hogy miután a fiam felnőtt, kidobjuk.
Aztán mégiscsak megtartottuk, a békájával együtt.

 

 

 

Te kis beteg állat te! Majd mindjárt jól beléd gyógyítok!
Próbál lelket önteni a szerző szegény gépbékába.

 

 

A fényképezőgéptől nem kell félned, de majd mindjárt jövök a csavarhúzómmal!
Idézett elő a szerző szájzárat egy jól irányzott mondatával.

 

 

Manapság egy játék, ha nem elemes, akkor lehet még felhúzós is, de csak úgy magába
már nem megy el játéknak az unalmas, semmi kunsztot sem tudó plüssmackó.
Izegjen-mozogjon, meg legyen benne processzor, és minimum elvárás,
hogy legyen hozzá letölthető applikáció mindenféle okostelefonra.
Felhúzós béka? Csak kiröhögteti vele magát a gyerek az oviba...

 

 

Négy csavar tartotta össze, pedig ide akár a ragasztás is megfelelt volna.
Ezért a hibáért Kínában azóta is ül valaki. Már ha ki nem végezték...

 

 

Ugyan élő brekkencset még sosem boncoltam, de az igazi békában biztosan nem ilyen
alkatrészek vannak. Kiskoromból nekem valami olyasmi dereng, hogy hosszú
cérnabele volt, amit még ebihal korában ügyetlenül szétnyomiztam.
Vagy az a fészkéből kiesett kismadár volt? Ki tudja már azt...

 

 

Ez van a fedelében.

 

 

Ez a fehér izé egy un. úszóhólyag. Arra szolgál,
hogy a békula fent maradjon a víz felszínén.

 

 

Kicsit ugyan rozsdás, de nem látszik semmi komoly betegség.

 

 

A rozsda okát illetően én voltam a tettes. Egy korábbi gyógyítás alkalmával
- műanyag helyett - egyszerű vas alátéttel hézagoltam ki az egyik lábát.

 

 

Nincs értelme szétszedni a hajtóművet, mert így is pontosan látszik, hogy miből van.
Egy csálé tekercsrugó, pár kósza fogaskerék... Ennek a mechanikának közelébe
sincs a bonyolultsága a Csehszlovák háromsebességes traktoromhoz képest!

 

 

 

Maga a meghajtás - illetve a felhúzós rész - rendben van.
Persze terhelés nélkül (úszólábak) a "motor" azonnal leforog.

 

 

Vajon miért nem műanyag alátétet tettem bele? Pedig egyértelmű a vizes környezet.
Még tiszta szerencse - mármint az állatoké - hogy nem lettem állatorvos.

 

 

 

Ugyan egyáltalán nem okozott érzékelhető szorulást a berozsdásodott alátét,
de miután kivettem, azonmód nekiállt a béka kalimpászni a hátsó lábaival.

 

 

Itt volt némi akadozás, a pocsék fröccsszerszám okozta kilógó részek miatt.
Egyrészt lepucoltam az oda nem való vállakat.

 

 

Másrészt előkaptam a savmentes vazelint.

 

 

Súrlódó felületeknél csodákra képes egy kis kenés!

 

 

 

Szárazon igen érdekesen viselkedik. Mondhatni bepörög a víz hiányától.

 

 

 

A csapunk egy igen érdekes szerzet. Persze a csap igéje az, hogy folyik.
Mármint belőle a víz, de azért nem kéne neki ennyire orrba szájba!
Majd ezt is jól megreparálom. Árul el a szerző újabb és
újabb részleteket hosszú távú terveiről.

 

 

Ez a hátsó lábakra szerelt (ez hülyeség, hiszen egy darabból van)
evező viszi előre a békát a vízben.

 

 

 

Mondjuk olyan nagyon azért nem viszi, cserébe igen fura hangot ad.
Majd lesz is belőle röhögés az óvodában rendesen, mikor Tompika
a "na mit mond a béka" kérdésre a "klatya klatya klatya klaty"
 - amúgy jelen esetben teljesen helytálló - válasszal rukkol elő.

 

 

Száradjál meg szépen, aztán mész te is a pincébe a többi lomhoz.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában...