Hordozható ventilátoros hűtés
(mert egy kollégám kérte)
|
|
Nem azért mosok ki mindent, mert hülye vagyok. A hülyeség ugyanis a mosogatási hajlamnál sokkal korábbról eredeztethető. Ez a vacak ráadásul meg is érdemelte a víz alá nyomást, hiszen koszos volt. A ventilátor lapátján például alig látszott, hogy sárga színű. Természetesen nem csak úgy magában ázik, hanem egy medvével együtt. Nálam mindenhol medvék vannak. Tegyük fel valami vaj van a fülem mögött. De nem! Az is csak egy medve... |
| Megfürdetve, immáron tiszta állapotban, hátulnézetből. Mivel nem találtam rajta semmiféle felségjelzést, így pusztán ránézésre fogadjuk el, hogy kínai gyártmány. Mert ugye honnan máshonnan is származhatna? Manapság az a meglepő, ha valami nem Kínában készült. |
 |
 |
Szemből. Mondhatnám szép! Na jó. Mondom. Szép! Csakhogy a szépség nem elég, ugyanis ezen felül még működnie is kell! Márpedig a működése körül akad némi hiba! Mégpedig az, hogy alapvetően nem lehet rendeltetésszerűen használni, mert ha megfogom a markolatot, akkor az ujjaimtól nem tud forogni a lapát. Ennyit mára az ergonómiáról. |
| Itt kell bekapcsolni. Ez a részlet is hibás. Belülről nézve ez nem annyira egy kapcsoló, mint inkább egy nyomógomb. Szóval folyton nyomni kell a zöld alapon zöld gombocskát "on" irányba, ha azt akarjuk, hogy működjön a masina. |
 |
 |
Egészen meghatódtam... Mármint azon, hogy igazi csavarok tartják össze.
Szerintem a csavar ki fog veszni a szerelési technológiák közül. Eltelik még
néhány
évtized, és a gyermekeink nem fogják érteni a csavarmenet mibenlétét. - Mi az, hogy összenyomom és nem marad úgy? - Miért kell ezt forgatni? Ilyen és hasonló kérdésekre számíthatunk nagypapaként. |
| Jópofák ezek a kínai elemek. Hogy azt mondja: Longlife Mi lehet ezekben a hosszú életű? Fel akartam bontani egy négyes csomag kínai elemet. Körmöm nem lévén megpróbáltam foggal. No nem mintha fogam több volna mint körmöm... Szóval hirtelen felindulásból kettéharaptam egy elemet. |
 |
 |
Volt egy olyan érzésem, hogy ezt a kupakot ki kell tekerni. Mint az látható, sikerült a művelet. Ha nem így lett volna, akkor egyszerűen letörtem volna a nyél végét. Persze az sem lett volna probléma, mert ekkora rutinnal mint ami nekem van, könnyedén megideologizáltam volna a rombolást. |
| Van itt egy gyűrű, amit szintén le kell húzni. Tulajdonképpen dicséretet érdemel a szerkezet, merthogy meglepően normálisan össze van szerelve. Különösebb bravúr nélkül szét és össze szerelhető. Azt kell mondjam, hogy ez manapság ritka tulajdonság. |
 |
 |
Ha lehúzom a fent látható gyűrűt, akkor szétesik kettőbe a ventilátor nyele. Na jó, nem dicsérem tovább, de tényleg ötletes a mechanikai felépítése. |
| Lehúztam a motor tengelyéről a ventilátor lapátját. Ha már rotor, nem cáfolt rá nevére, s ahogy volt, egyből elrepült. Ez egy ilyen hely. Itt időnként repkednek az összetevők. Egyszer, még valaha réges-régen, mikor a Microsoft Powerpoint programja még diavetítőn futott, szóval mikor még húsból volt a kolbász, akkoriban történt, hogy egy magnót (mágneses hangrögzítő) szereltem. Leejtettem az egyik apró alkatrészt. Eltoltam magam az asztaltól, lenéztem, megláttam, betájoltam magamnak a célt, majd felvettem a földről, s immáron oda sem nézve megpróbáltam úgymond "vakon" a helyére illeszteni. Mivel ez nem sikerült, odanéztem, hogy mit szerencsétlenkedek. Nos nem is tudom melyikünk volt jobban meglepődve. Én, vagy a szerencsétlen piros hátú fabogár (valószínűleg cincér), akit megpróbáltam begyömöszölni az elveszett alkatrész helyére. |
 |
 |
Mi más hajthatná a lapátot, mint egy
apró villanymotor? - lehetne például felhúzós - esetleg mókuskerék csótányokkal - direkt mechanikus áttétel a power gombról |
| Ez csinálja a szélvihart. Jól van no. Csak vicceltem. Szélviharról ugyanis szó sincs. Erősen oda kell figyelni, hogy a pici rugalmas lapát által keltett enyhe légáramlatot egyáltalán észlelni lehessen. A lapát (mivel egészen puha) egyszerűen kiegyenesedik a forgás keltette centrifugális erőtől, s elveszti azt az egyszerű de igencsak szükséges képességét, hogy bele tud kapaszkodni a levegőbe. Cserébe viszont van annyira puha, hogy semmiben sem tesz kárt. |
 |
 |
Még a ventilátor lapátját is csavarok tartják össze. Vagyis lehetett tovább lehet bontani. Márpedig ha tovább lehet bontani, akkor bontom is! Nem tudom mire számítottam. Igazándiból semmire. Ezért nem is lepődtem meg! |
| Ennyi darabból volt összeszerelve. Persze ha akarnám, akkor szétszedhetném a villanymotort is, azt azonban nem akarom. Ez a project ugyanis nem erről szól. Nemsokára lesz olyan is, mert van itthon néhány annyira útban lévő holmi, hogy elpusztítós, lerombolós szétszedőset fogok velük játszani. Például azt gondoltam ki, mi lenne ha kihoznám a pincéből a motoromat? No de akkor hová teszem a rajta lévő három hifitornyot?! De még filmes fényképezőgépből is négy darab vár a spanyol inkvizícióra. |
 |
 |
Nem figyeltem meg, hogy mi tartotta a helyén ezt a drótot. A huzal végén látható ónpaca ellenére odaforrasztva biztosan nem volt. Leginkább mintha be lett volna ékelve az elemtartó fémlemezkéje és a műanyag ház közé. Nem egy szép részlete ez a kínai szerelési technológiának... |
| Ez itt a forrasztópákám, meg az óntekercsem, meg persze a pákatrafóm. Régebben a Wellerpáka hőszabályzójának kattogó hangja töltötte be a szobát, most viszont már a számítógép ventilátor sistergés a soros. |
 |
 |
Gyorssatu, avagy harmadik kéz technológia. |
| A drótot visszaforrasztottam a helyére, s az égő fenyőgyanta illatának hatására némi nosztalgiával gondoltam azokra a régi szép időkre, mikor még szerszámokat koptattam a billentyűzet helyett. |
 |
