Wandel & Goltermann
(még egy műszer...)

Mint az a képen látható, ez a műszer még a gyári csomagolásában van. Valamint a jobb oldali felirat szerint elemes a heréje.
Most azért nézed hátulról a műszert, mert a szemből készült képek sorozatban nem sikerültek. Mondhatnám, hogy majd egyszer, no de tudjuk, hogy úgysem fogok megtanulni rendesen fényképezni...
Ez még véletlenül sem a neve, hanem az a szép hosszú szó azt jelenti, hogy rövid használati útmutató. A németek valahogy szeretik az ilyen hosszú szavakat.
Na ez egy valóban hatalmas matrica! Itt aztán tényleg le van írva minden. Például az, hogy be lehet kapcsolni, és még az is, hogy ha elfelejtkeznénk a dologról, akkor 5 perc múlva magától kikapcsol. Elemről közelítőleg két órát üzemképes. Tehetünk bele hagyományos 9 voltos elemet, vagy ennek megfelelő méretű 9 voltos akkumulátort is.
A sorozatszáma 29-es. Végre egy nem hazudós (már úgy értem, hogy túlzásba eső) felirat.
Ide való bele az elem. (vagy az akkumulátor) Rendes dolog a gyártótól, hogy ott az a lyukacsos fehér műanyag szalag, mert azzal lehet kihúzni a teleptartóból az elemeket. A teleptartó fedele amúgy sajnos már nincs meg.
Mit ne mondjak, ez a műszer sem egy mai darab! Valamikor a 90-es évek elején a Postáról levált a távközlési üzletág, és Matáv lett belőle. Ez a műszer még a leválást megelőző korból való.
Pegelmesser, azaz level meter, magyarul szintmérő. A 80 Hz 20 kHz tartományban +10 -40 dBm szint mérésére alkalmas. Például lehet vele zajt mérni egy telefonvonalon. Jópofák az ilyen műszerek, kb. annyira használható a megadott célra, mint a tárcsás kézibeszélőm. Mert ugye azzal ha ráhallgatok a vonalra, akkor simán megmondom róla, hogy zajos-e vagy sem. Én persze a bot fülemmel nem fogok decibelekkel dobálózni.
Íme a telefontechnikában szokásos csatlakozók.
Azért csak sikerült egy valamennyire értékelhető fotót készítenem az elejéről. A bal oldali kapcsolóval a kimeneti jel szintjét lehet állítani. Itt aztán mindjárt felmerült bennem a kérdés, miszerint vajon minek ad ki magából a doboz 800 hertzes jelet? Ez a funkció valószínűleg érpár azonosításra szolgál. A jobb oldali kapcsoló a bemenet lezárási impedanciáját állítja a telefontechnikában szokásos 600 ohmra, illetve szakadásra. Így lehet lemérni a terhelt, illetve a terheletlen állapotú vonali zajt.
Ugye milyen okos vagyok, hogy nem felejtettem el ezeket a dolgokat? Pedig amúgy sosem tudtam, szóval most találtam ki az egészet. Életemben nem láttam működni ezt a műszert! Most meg már nem is fogom, mert tönkrement benne az LCD kijelző. Mivel idővel összefolytak a számok, így már nem látni belőlük semmit.
Mondom én, hogy régi! Ezt még csak nem is kereszthornyos csavarok tartják össze. A műszer burkolata nem merev, hanem valami gumiszerű anyagból van. Jó a fogása, valamint a lábamat sem töri el, ha tegyük fel ráejtem.
Ez egy kifejezetten szép szerelés a 80-as évekből. A szokásos unalmas zöldszínű nyomtatott áramköri lap helyett ebben sárga van, ezért most a háttér színét állítottam  borzasztó zöldre.
Ide való a műszerbe az elem, illetve ha van olyanunk, akkor az akku. Na most arra, hogy a kétféle energiaforrás között miért kell átkapcsolni, arra nem jöttem rá.
Ez a kis sárga a bekapcsoló gomb. Kiesett a helyéről mikor szétnyitottam a dobozt. Nézegettem egy darabig, hogy mégis minek a része lehet, mire végül nagy nehezen rájöttem.
Íme a panel kijelzős oldala. Van rajta egy rakás IC a 40-es sorozatból. Ezek kis fogyasztású un. CMOS áramkörök. Aztán van még a panelen elszórva néhány tranzisztor és egyéb alkatrész. Azt hiszem kezdek unalmas lenni, de egy kis izgalom kedvéért azért még nem gyújtom fel a panelt.
Ez itt egy CA3130-as. Ez egy Bimos OPA, azaz egy olyan műveleti erősítő, mint mondjuk a 741-es, ebben azonban MOS FET tranzisztorok vannak, amitől megnőtt az IC bemeneti ellenállása, mégpedig a katalógus szerint 1,5 teraohmra. Ez azért jó, mert így a mérőáramkör nem terheli azt a jelet, amit éppen mér. Szerintem mondjuk az ebben a műszerben történő alkalmazása erős túlzás.
Ez pedig egy 776-os un. programozható műveleti erősítő. Van neki egy un. Iset lába, s ezen a lábán keresztül lehet beállítani az erősítését.
A panel szélén három különböző fazonú trimmerpotméter ácsorog.
Ez pedig egy vasmagos tekercs. Valószínűleg ő felel a kimeneti 800 hertzes jelért. Körben zöld és lehetetlen rózsaszín alkatrészek.
Íme egy olyan kapcsoló, melyet a lábai tartanak.
Ez pedig a ki és a bemeneti csatlakozók sora. Még finoman szólva sincs túldimenzionálva a dolog. Ezüstözött csövek vannak a panelba forrasztva, amik nagyszerűen betöltik a banánhüvelyek szerepét.
A foglalatából kihúzott LCD kijelző alatt 4543-as BCD-ből hétszegmensesre dekódoló CMOS IC-k rejtőzködnek.
Íme a kijelző típusa. Ha lenne egy működő példányom, akkor meg tudnám nézni, hogy jó-e a műszer. De hát érdekel is ez engem... Mert ugye nem látom különösebb értelmét, hogy feltámasszam.
Próbaképp tettem bele egy elemet. Ugyan van benne valamicske élet, de már szinte semmi sem látszik a kijelzőn. Ha nyomkodom az LCD-t, akkor néha látszik, hogy van rajta változás, azaz a műszer agya jár.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.