Mikor ezt a pakkot a piacon megláttam, biztosan van benne valami felkiáltással már guggoltam is oda a koszlott gyékény elé amiről árulták. Gondoltam hátha van benne valami érdekes. Sajnos általában van. Ilyenkor az szokott történni, hogy egy újabb darabbal gyarapodik a kacatgyűjteményem. Most sem volt ez másképp. Az mondjuk igaz, hogy nem elsőre vettem meg, mert néhány napig alkudoztam rá, de aztán - mivel másnak nem kellett - elhoztam olcsóért.

   Ennek ellenére látom, hogy ez egy igen szokatlan felépítésű fényképezőgép. Az benne a más, hogy ez sztereó, vagyis egyszerre két képet készít egy filmkockára. Mesélhetnék a sztereo fotózás rejtelmeiről, már ha értenék belőle egy árva szót is... A cég amúgy még most is létezik, erről a témáról olvasgass inkább ott.

   Szép ez a felirat. Egyszer elolvastam egy fotóskönyvet, hogy legalább halvány fogalmam legyen a dolgokról. Tulajdonképpen nem is olyan bonyolult dolog egy fényképezőgép. Nem mondom, hogy a téma minden egyes részletét értetem, de azért elég sokat. Még meg is lepődtem a dolgon.
   Azon mondjuk már kevésbé lepődtem meg, hogy ahogy bement a tudás, azonmód ki is esett a fejemből. Na jó, azért kellett hozzá legalább két nap, de akkora aztán már tényleg nem maradt meg bennem semmit. Szóval most ezen okból nem kell (meg nem is tudnám) elmagyarázni az F=28 MM jelentését.

   Részemről annyira univerzális vagyok, hogy az angolon kívül még rengeteg más nyelvet sem értek, így például a németet sem. Annyit azért kibetűztem, hogy nem szabad nyalogatni a vakut, mert ráexponál a nyelvünkre. (amúgy azt mondja a felirat, hogy a vakut csak a vakugombbal nyissuk ki, ne feszegessük)

   Itt lehet bekapcsolni a vakut. Amíg piros addig tölt, mikorra zöld akkor pedig már lőhetünk is vele. Mindeközben balra az átnézeti kereső látható. Azért ez a neve, mert amíg ezen "átnézünk", addig élelmes helyi lakosok leszerelik rólunk egyéb értékeinket, aztán hiába "keressük" őket.

   Ha ezt a gombot megnyomom, akkor vissza tudom tekerni a filmet. Végre egy piktogram, aminek rájöttem a jelentésére! Nehogy el hidd... Nem jöttem én rá semmire, hanem egyszerűen csak kipróbáltam.

   Ez bizony a vaku! Trükkös! Akarom mondani tükrös. Mondtam is neki mikor kipattant, hogy: Vakurva anyukádat! Néha olyan hülyeségektől meg tudok ijedni. Tegnap is az asszony... Van egy békám, ami egy rugón lóg a könyvespolcról, és amúgy a család kedvence. Értem én, csak kell szeretniük valakit... Szóval az asszony jól meghúzta a békát lefelé, s mikor elengedte, az huss felugrott. Ebből én persze semmit sem láttam, nekem csak annyi jött át, hogy valahol a látómezőm szélén valami felszaladt a falon. Nem tudom mitől ijedtem meg, mert ugye mégis miért félnék egy patkánytól? Mindeközben a béka meg csak röhögött rajtam...

   Mivel volt olyan kedves (vagy csak megijedt), hogy első gombnyomásra kinyílt, ezért nem kellett a házát bicskával szétfaragnom. Jobb is, hiszen még a szétszedése előtt elajándékoztam. Az ilyen tárgyak szerencsések, hiszen lesz nekik új gazdájuk, így nem a kukában végzik darabokban.
   Hatalmas lendülettel álltam neki a pusztításnak. Amit csak értem, mindent bontottam elemeire! Ami megmaradt, annak egy részét lehordtam a pincébe, míg egyes apróságokat a lakásban rejtettem el. Például van a szobában egy magnó, ami nem igazán illik a szekrénysorba a szétbontott videó helyére. Anyukám megoldotta a problémát. Mint az ezen a képen látható, alátolt egy csipketerítőt.

   Nincs benne semmi trükk, hátulról éppen olyan, mint bármely más kommersz filmes gép. Próbáltam megoldani, hogy valami módon keresztülfényképezzek az optikáján, ez azonban nem sikerült, pedig érdekes lett volna látni. Aki kapta, ha majd kipróbálta, küldjön már valami képet, ami ezzel a géppel készült.