Polyvo Gyuber kéziműszer
(hogy ne múljon el nyomtalanul)

Ott volt ez a szép műszer a piacon. Ha nem én veszem meg, akkor megveszi valaki más. Beteszi a szekrénybe, jobb esetben kiteszi a polcra. Ha ez belőle az utolsó példány, akkor emberi szem számára örökre elveszett. Szóval megvettem. Ha másért nem is, hát akkor azért, hogy közszemlére tegyem.
Mert amúgy minek nekem egy ilyen műszer? Mondjuk szép a polcon, de én inkább táskarádiókban utazom. Mérni már nem ilyennel mérek, mert jobb szeretem leolvasni a digitális számkijelzőt a vaksi szemeimmel. Ez amúgy egy úgynevezett tükörskálás műszer. A mutató mögötti tükör segítségével könnyen tudjuk felülről nézni a mutatót. Vagyis javul a skála leolvasásának pontossága.
Mikor banánhüvelyt látok, mindig a detektoros rádió építős terveim jutnak eszembe. Deszka alap, barna bakelit előlap, sötétszínű gombok. Aztán elgondolkodom, hogy ez tulajdonképpen csak egy emlékkép. Nem kell ilyennek lennie a detektorosnak, csak így él az emlékezetemben. Valószínűleg szép színes csatlakozókkal szebbet lehet készíteni, mint a régiféle, minden barna vagy fekete színkombinációval.
A lényeg meg lemaradt. Vagyis ki van vezetve a műszer alapműszere is. Ide bármit csak ésszel szabad csatlakoztatni! Erről az oldalról ugyanis akár egy órába való gombelemmel is ki lehet végezni a Deprez műszert! A bal oldali az egyen-váltó kapcsoló, a jobb oldali pedig az ellenállásmérés beállító gombja. Nem egy bonyolult kezelésű műszer. Egy gombbal el lehet boldogulni. Ellenpélda mondjuk az Univeka. Ott azért már figyelni kell, hogy mit hová dug be, illetve teker meg az ember.
A műszer alulnézetben. Az ember azt gondolná róla, hogy nincs itt semmi érdekes, pedig van!
Érdemes a képre kattintani és megnézni ezt a matricát közelről. A karcokból és a felület mintázatából egyértelműen látszik, hogy a matrica az anyagon belül van!
Régen nem használtak nyomtatott panelt. (mert még nem volt) Mindent magukra a csatlakozókra, illetve a mechanikusan rögzített alkatrészek lábaira, vagy csatlakozósávokra szereltek fel.
Vastag anyagok, hatalmas csavarok, merev drótok. Ez a műszer pont azt méri ma is, mint mikor kijött a gyárból. Már ha működik, ugyanis egyszerűen elfelejtettem kipróbálni.
Ezt az áramforrást kis bottelepnek hívták. Talán már nem is lehet ilyet kapni. Valaha így nézett ki. (forrás retronom) Két ilyen elem volt egy közös papírtokban. Hosszúkás vékony elemlámpában volt ilyen telep, meg például az UE100-as konverterben.
1%-os tűrésű műszerellenállások. Régen ilyet, vagyis pontos értékű ellenállást nem igazán lehetett boltban kapni. Ha az ember műszert épített, akkor kész kálvária volt az anyagbeszerzés! Vagy mondjuk vett az ember egy marék 10%-os ellenállást, majd válogatott belőle pontosat. Már ha volt hozzá megfelelő műszere...
Masszív időtálló felépítés. A huzalokon még nem műanyag a szigetelés. Valahol a pince mélyén van egy valószínűtlenül szép műszerem. Abban belül csupaszok a drótok. A kényes helyekre műanyagból készült spirálrugó van a drótokra tekerve. Valami távközlési mérőbőrönd de olyan brutális kapcsolókkal, hogy azok akár a villany tűzhelyet is lekezelnék!
Íme az áramméréshez szükséges söntök. Ezek szoktak legsűrűbben meghibásodni. Általában árammérés állásban mégiscsak feszültséget akar mérni a tulaj, aztán már késő kapcsolgatni, ha felszállt a füst...
Ne kérd tőlem ezt a műszert, mert a bemutató után bevágtam egy dobozba, és már el is postáztam az új gazdájának, mégpedig az orosz vezetékes rádióhoz való hangszórókkal együtt.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.