Vital center turmixgép a TV-ből vásárolva
(ennek annyi)

Ez is csak olyan napnak indult, mint a többi.
A fiam unottan nézte a monitort. Sok éves rutin van ebben a tekintetben!

Az asszony - egy eljövendő atomháború utáni állapotra készülve - a szoba sarkában
ücsörögve gyakorolta a kosárfonást, én pedig az asztalomnál ültem, és
egyik kedvenc elfoglaltságomat, a semmittevést gyakoroltam.

Ekkor odajött az asszony, és kért tőlem egy hosszú, vékony, és egyenes rudat.
Természetesen (mint ahogy az a jobb családokban szokás) tartok az
egyik alsó fiókban egy darabot a kiságyamból. Ha nem
így tennék, hogy lenne haja a tünedérnek?

Ha mondom...

Tündér haja karika, ez meg hasáb burgonya.
Na jó, akkor legyen téglatest, de most aztán legyen elég mára a kötözködésből!

Az jutott eszembe, mondta nem minden hátsó szándék nélkül az asszony,
és én ennyiből már pontosan tudtam, hogy valami dolgom akadt.
Most például az következik, hogy papírt fogunk turmixolni.
Nem szoktatok? Hát ti meg micsoda család vagytok?

Az asszony (a gép őszinte bánatára) észrevette, a konyhaszekrény tetején évek óta
kipróbálatlanul álló Vital Center nevű konyhai barkács szörnyeteg turmix funkcióját.

Nem egy nagy munka ez a gépnek.
Kevés széttépett (és előre beáztatott) papír, megfelelő mennyiségű vízzel elegyítve.

Ennek kérem annyi.
Pedig szó sincs róla, hogy halálra dolgoztattuk volna!
Na jó, akkor pont a halálra dolgoztatásról van szó, csak nem gondoltuk, hogy ennyitől vége.

Már úgy értem ennyitől.

Régebben ezzel a botmixerrel daráltuk a papírt, csak ennek ugye nincsen teteje.
Kicsit ügyetlenebb az ember, és akkor szétfröcsög a konyhában a papírmasé.
Szétfröcsögve (majd mindenre rászáradva) nem valami gusztusos látvány.

Persze szétfröcsögés nélkül is gusztustalan, de aki nevelt már fel gyereket,
az hozzászokott a látványhoz. Kellemes meglepetés, hogy a pelenka
tartalmával ellentétben, a papírmasé legalább nem büdös.

Büdös, vagy nem büdös, nekem bizony hiába kínálgatja az asszony!
Mióta láttam, mily jól formázható, azon töröm a fejem, mire tudnám használni.
Eddig még semmi értelmes nem ugrott be. De minek kapkodni? Hiszen alig múltam 48 éves!
Nem kell azt a gondolkodós dolgot elsietni...

Az jutott eszembe, most legalább nyugodtan mondhatom az asszonynak...

Visszatettük a döglött gépet a dobozába, majd fel vissza a helyére, a szekrény tetejére.
A dobozon látható címke szerint ez az a gép, amit a TV-ben láttunk.
És valóban! Apukám rendelte a TV boltból.
Gondoltam el lesz itt egy darabig,
ha eddig nem volt útban.

Végül úgy alakult, hogy mégis nekiálltam szétszedni.
Pedig hogy megígértem magamnak, hogy nyárra leállok a csavarhúzózással.
De mit tehetnék? Menni kell (szétszedni), ha egyszer hí a vér szava.

Széttárt karú turmix kiállt az égre oltalomért. De nálam nincs kegyelem!
Csavarhúzóim már tettre készen surrognak a fiók sötétjében.

Nincs mit tenni, ezt szét kell szedni. Nem kár érte,
illetve igen, de ha egyszer már csak így forog...

Tartsam a házban? Mégis ki tart a kertben turmixgépet?
Bár amilyen hülye felhasználók vannak, tényleg jobb az ilyesmit ráírni...

Mániákus szétszedős, és gyűjtögetős kérdés következik:
Vajon mi tartja helyén a gumilábat?

Semmi sem tartja. Azért én megtartom.

Nincs benne semmi meglepő.
Ahogy az már manapság lenni szokott, nem manók hajtják, hanem villanymotor.
Egyszer találnék egy felhúzóst! Persze találtam már olyat is.

A forgórész épnek néz ki, bár a kiegyensúlyozás miatt odanyomott ragacspötty lerepült.

Az hittem, hogy letörtem a gombot mikor lehúztam, de nem. Ez ilyen.

Ez a címke volt a motorra ragasztva.
Speciel nem én szedtem le róla, teljesen magától esett le.

Miért nem jön le a kuplung, mikor már lecsavartam?
Hja kérem! A gravitáció. Legalább van, ami még működik...

A kuplung tárcsája alatt bújnak meg a motort rögzítő csavarok. Ugyan leégett a gép, de
az eddig látottak alapján nem alakult ki bennem a masináról negatív kép. Ugyan
semmi trükk sincs benne, teljesen kommersz masina, de nem néz ki bóvlinak.

Még biztonsági kapcsoló is van benne, hogy ne daráljuk le az ujjunkat.
Persze hogy darálnánk le, ha egyszer nem is forog a motor...

A motor látványra, méretre, súlyra, teljesen normális, amit például
nem lehet elmondani a narancssárga un. "gazdaságos" fúrógép motorjáról.

Hiába itt e kondenzátor!
Ha nem forog a motor, akkor nincs mit zavarszűrni...

Az állórész nincs leégve, legalábbis nincs rajta égésnyom. A tekercselőhuzal
is megfelelően vastag, vagyis (legalábbis szemre) nem egy alkalomra méretezték.

A forgórészen sem látszik semmi hiba, bár a kommutátor szeleteinek felülete elég
csúnya, legalábbis ahhoz képest az, hogy ez a motor még csak egyszer futott fél percet.

Innen is le van törve egy nagy darab kiegyensúlyozó anyag.
Legalább tudom, mik azok a szerteszóródott kék bogyócok a szobámban...

Ez kérem a sebességváltó áttétele.
Kisebbik fokozatban ezen a diódán keresztül kapja a motor a feszültséget.
Kicsit ugyan darabosan jár (a félhullámú táplálás miatt), de annyi baj legyen.
Persze, mint azt tapasztaltam, nem csak annyi baj lett.

Mivel a motor elektromosan azt mutatja szakadt, megkeresem mi szakadt el benne.
Ebben a csőben például biztosan van valami. Különben minek lenne itt?

Hőbiztosíték (fehér rakéta), és egy soros tekercs (kék csont).
A tekercs vezeti az áramot.

A hőbiztosíték viszont kiment.
Ha kiment, akkor kiment, de akkor maradjon is kint! Én ugyan vissza nem rakom.
Ezt amúgy senkinek sem javaslom, csak ha szeret háztűznézőben lenni.
Ezt (és a többi) hőbiztosítékot nem véletlenül szerelték be.
Ha valami túlmelegszik, kigyullad, az szar ügy.

És nem ilyen kisvödörnyi szar!

Ez így utólag annyira gyanús, hogy csak egy menetből áll...
Sajnos elfelejtettem szétszedni. Bocsánat! Ígérem, ezentúl jobban figyelek.

A Warnisch csövet elteszem. Ki tudja? Egyszer még kellhet.

A kiszedett alkatrészek helyét még csak át sem kellett kötni, mert épp odaért a drót.

Van itt még egy hőbiztosíték gyanús elem, de végül csak egy tekercs volt benne.
A biztonság okáért kikötöttem ezt is. De nézzük mire jutottam.

Az operáció után -műszerrel vizsgálva- a motor jónak látszik.
Sem nem szakadt sehol, sem nem rövidzáras.

24 Voltról járatva -ha igen lassan is- de teljesen normálisan forog.

Kicsit több feszültséget adva a motorra, tökéletesnek látszik.

Ha jó hát jó, vissza is szereltem a helyére.

230 Voltról járatva sajnos nem jó.
Persze tudtam én, hogy nem lesz ebből semmi...
Eleve nem is a javítás szándékával szedtem szét, csak megszokásból.
De az is igaz, hogy nem szabad mindent egyből kidobni, mindenki megérdemel egy második esélyt!

Hogy szikrázik, az még nem volna akkora baj, csakhogy erősen füstöl is.

A szellőzőrácson jól látható nyomokat hagy a felszálló füst.

Lehet, hogy ez nem is turmix, hanem füstgép?

Sajnos teljesen kijött belőle a működtető füst, így már füstgépnek sem használható.

Pedig ha füstölne, volna ötletem, hogy mire lehetne felhasználni.

Az állórész tekercse nem hirtelen égett le.
Nem vagyok én hajcsár! Adtam neki rá időt bőven. Persze egy perc se kellett neki.

Nem én voltam!
Ezek teljesen maguktól hullottak ki!

Mennyi szépség, s most mind mennek a szemétbe... Azért ez elszomorító.
Legalább annyi esélyt megérdemeltek volna az alkatrészek, hogy legyen idejük elkopni.

Szemle a romok felett...

Jópofák ezek a kések, de nem azért szedtem ki őket, mintha kellenének.

Amit viszont elteszek, az ez a három gumiláb. Persze eredetileg kuplung ez, csak nekem
amit oda lehet csavarozni, miközben gumiból van, az nekem már csak gumiláb marad.
Amit még megmentettem a készletből, az a szép fehér belső doboz, és pár mérőpohár.

A vitalitás, életerőt jelent. Hiába írták rá nagybetűvel, azt kell mondjam: Nem jellemző!
Anyám hazalátogatott a telekről, meséljük neki mi történt a mixerrel.
Erre jó anyám: Apád is leégette a párját a telken elsőre.

Már egy múltkori szétszedéskor is a végére került a megszokott előszobás nyitókép,
de ha egyszer ez most nem jön, hanem megy...

Olyan jópofa ez a papírmasé, egyszer úgy is rájövök, mire jó ez nekem...

A tökfej a tettes, csak nem tudom melyik.

Az egész miskulanciát dobozostul kitettem a kuka mellé.
Majd a lomos piacon megveszi valami szerencsétlen hülye.
Mert ugye épelméjű ember nem vesz piacon használt holmit!
Őőő... Izé... Mindegy...

Már rég ki kellett volna szellőznie a füstszagnak a lakásból, de még mindig érezni.
Persze nem bentről jön, nem motor szag, hanem egyszerűen csak a tűz füstje.
Ez kérem Oli sport és sör kocsmája. Hogy ez is miért az én ablakom alatt...
Mondjuk még mindig jobb, hogy kerti partis grillsütőset játszanak, mint
a múltkori eset, mikor karaoki parti volt. Egy jól hallhatóan részeg,
borízű női hang énekelte: Ennek a lánynak a diszkóban a helye!
Nehéz volt megállnom, hogy ne javítsam ki a helyet illetően...

A Vital Center szarrá ment, közben egy vödörnyi szarból dísztök készül halloween-re.
Hát így zajlik nálunk az élet...

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg
a Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.