Nyomásmérő óra
(lábpumpáról)

Ezt a lábpumpát Laci szomszéd hagyatékából szereztem, illetve kaptam meg.
Pont mint ahogy az én cuccaim, úgy Laci felszerelése sem volt épp százas.

Mert ugye az addig rendben, hogy ez egy hatalmas pumpa, minek okán elég csak
néhányszor rátaposni, és már kemény is a kerék (legalábbis a biciklié az), no de
az már kevésbé díjazható, hogy kioldása után a pedál épp olyan vehemenciával
nyílik fel, mint ahogy tenmagam szoktam kimászni az ágyból reggelente. Mikor
meg rálépek? Na olyankor meg nem igazán szeret összemenni. Már úgy értem,
hogy terheletlenül se. Mindezeket megfejelte a nyomásmérő órán meg sem
röccenő mutató. Akkor ennyit mára egy újszerűnek tűnő lábpumpa
műszaki állapotáról. Morogta a szerző maga elé nem is
egyszer, mire nekiállt végre elhárítani
a két aprócska hibát.

Először letekertem az amúgy is beteg nyomásmérőt a lábpumpáról, majd a képen
látható pozícióba támasztva, a keletkezett lyukon keresztül befújtam egy kevéske
WD40-et, ami szándékaim szerint idővel fellazítja a henger falára merevedett zsírt.

Az órát az ekkor még erősen széjjellévő csavarválogatós projecten helyeztem el,
majd csak, hogy szokja a különélést, itt is felejtettem. Ez persze nem gond,
hiszen ebben a pincében jelenleg ez egy amolyan alapállapot. Illetve
ha kell, akkor ott somolyog a kép alsó szélén a másik lábpumpa.

A nyomásmérő óra idővel a többi kacat közt, konkrétan a monitorom feletti polcon
kötött ki. Na most az a jelenség, hogy a képen látható tárgyak közül néhányat már
korábban szétszedtem, ezen a képen viszont mégis itt vannak, tisztázatlanul, vagy
akár egyben, az úgy állt elő, hogy nem volt kedvem írni, szétszedni viszont igen.
Az idővel (ez heteket jelent) felgyűlt képsoroknak meg ugyan már miért kellene
emlékeznem a keletkezési idejére, illetve sorrendjére? Mondjuk van a fájloknak
dátumuk, csak nem foglalkoztam vele. Szóval csináltam összevissza, mikor épp
melyik képsort volt kedvem szerkeszteni, vagy megírni hozzájuk a szöveget.
Amúgy nem vagyok ennyire rendetlen (á dehogy), de most nagyon megkavart
a nyári meleg, illetve az, hogy a fél nyarat a pincében töltöttem. Természetesen
az odalent készült képsorok is meglehetősen összekeveredtek az idősíkon, minek
okán a vége felé már inkább meg sem próbáltam kibogozni, hogy melyik project
volt előbb. Szóval így fordulhatott elő, hogy ezen a képen még nagyban ott
vigyorog az a két antenna elosztó, a kávéfőzőből kiszerelt pumpa, az
amerikai szabványú hálózati aljzat, meg a rakat kerekded
kapcsoló és konnektor, miközben a valóságban
ezek sorsát már régebben elrendeztem.

Mikor itt tartottam a szétszedéssel, vagyis tényszerűen még sehol, egyszer csak
meglehetős deja vu érzésem támadt. A szétszedtem cikkek közt turkálva rá is
akadtam egy ehhez hasonló műszerre. Ez persze még véletlenül sem gátolt
meg benne, hogy ezt is szétszedjem, hiszen rádióból, vagy mondjuk
magnóból is rengeteg félét szereltem már szét.

Azon túlmenően, hogy a mutató masszívan lecövekelt a nullán, még
zörög is benne valami. Később kiderült, hogy szerencsére
csak a számlap előtti védőüveg szabadult el.

A képen a műszer fedelének, vagy mondjuk inkább úgy,
hogy az előlapjának egyetlen támadási felülete látható.

Mert ugye csak ezen az egyetlen helyen van valami, ami az előlap
lefeszegetése közben ellent képes tartani a csavarhúzónak.

A fehér pötty csak egy fehér pötty, míg a csavar
a mérőművet rögzíti a doboz hátuljához.

Míg az egyik eleve hiányzik, addig a másiknak kissé szét lett gyilkolva a slicce.
A három alátét pedig azért van alatta, mert ide még ez a csavar is túl hosszú.
Vagyis ezt már valaki piszkálta! Már ha nem csak úgy magától esett szét.
Az előző javítómesterrel ellentétben - pusztán k*rva rendességem
okán - megígértem neki, hogy ha jól fog viselkedni, vagyis
hagyja magát megjavítani, akkor fog tőlem
kapni két egyforma csavart.

Mondjuk a bolgár ipar remekei közül így hírtelen csak egy
telefon, a Budapest nevű, meg a Dédi rádiója ugrott be.

Amit balra látunk, azok benyomások. No nem az én benyomásaim, hanem ezek
gyáriak. Arra szolgálnak, hogy a másik oldali kidudorodásaiknál fogva szoruljon
össze a műszert tartalmazó doboz két fele. Na most ha ez nem így van, mert ugye
ezek (meg persze körben a többi is) lehetnek akár egy bajonettzár részei is, na
akkor megszívtam. Mert ugye semmi olyan szerszámom nincs, amivel
a doboz tetejét - az aljához képest - képes lennék elfordítani.

Ha nem is adta magát könnyen, de végül lejött. Mit tesz ugye
a csavarhúzós feszegetésben szerzett több évtizedes rutin.

Innen úgy lehet továbbjutni, hogy először kitekerem a hátoldali megmaradt
egy szem csavart, majd egyszerűen kibillentem a mérőművet a tokjából.

Ránézésre nincs semmi komoly baja. Már úgy értem, hogy
nincs eltörve, szétesve, és még csak nem is hiányos.

Mindössze arról van szó, hogy kiakadt, ugyanis a kép közepén látható fogasívnek
nem itt, hanem épp az ellenkező végi szélső pozíciójában kellene parkolnia.

Ez a része szétszerelhetetlen, mivel a mérőmű alapvetően
szegecseléssel, illetve préseléssel lett összefogatva.

Valahogy így kellene állnia a fogasívnek.

Hogy teljesen átlássam a működését, illetve bele is tudjak
piszkálni, le kell róla vennem a mutatót és a számlapot.

Bár a mutató lehúzása nem igazán volt megterhelő feladat, de ha
lett volna rá mód, akkor ezt most inkább kihagytam volna.

Bár már alakul a pozíciója, de még mindig nem jó, hiszen a fogasívnek nulla,
illetve légköri nyomás mellett egyáltalán nem középen kellene állnia.

Hanem valahogy inkább így. Miután jó lett, illetve a műtétet követően sikerült
újra és újra kiakasztanom, nem sok hiányzott hozzá, hogy nekiálljak pótolni
a konstrukcióból gyárilag kifelejtett határolókat. Mert ugye mi is a hiba
okozója pontosan? Már persze azon kívül, hogy jelen állapotban izomból
próbálom kiegyenesíteni az amúgy a nyomástól egyenesedő rézből készült
üreges ívet. Nos az, hogy mikor a mutató túlmegy a pumpa gyárilag betervezett
lehetőségein, már úgy értem, hogy elhagyja az utolsó, vagyis a hatos számot, akkor
a fogasív egyszerűen leakad az általa hajtott mutatótengelyről. Mivel lusta voltam
forrasztgatni, ami a nyári forróság okán azért valahol érthető, ezért ha legközebb
kiakad, akkor majd szedhetem szét újra. Persze ha vigyázok rá, hogy ne fújjam
a gumit a légköri nyomás hatszorosára, valószínűleg nem lesz vele semmi baj.

Mivel láthatóan van miből, ezért (meg mert k*rva rendes ember vagyok) pótoltam
a hátlapból hiányzó csavart. Illetve ha már úgyis itt volt előttem a hármas
csavaros doboz, akkor - a korábban tett ígéretemhez híven - kapott
a műszer két egyformát. Ezt amúgy ifjonti koromban
nekem is meglepően sokszor megígérték.

Egyáltalán nem bonyolítottam túl a műszer fedelének visszasajtolását.
Mert ugye minek ide porrongyba tekert pofájú satu, ha
egyszer annyi is elég, hogy rátehénkedek.

Nehogy még sokként érje az órát a hírtelen környezetváltozás (tehát pusztán
óvatosságból), pihentettem egy hetet a pumpával történő egyesítés előtt.
Na most az lehet, hogy nem sok minden van a világban, amit el tudnék
magyarázni, de a lustaságom, vagyis az, hogy mit mikor miért nem
csinálok meg, na az még csak véletlenül sem tartozik közéjük!

Az persze lehet, hogy ez a lehetetlen formára görbedt pumpa nem,
de én már nagyon vártam, hogy az órával újra egyesüljenek.

A belepiszkálás okán a műszer pontosságával kapcsolatban persze vannak
fenntartásaim, de most már legalább mutat valamit. A bicaj gumijának
meg úgyis mindegy, csak jó kemény legyen, illetve defektszerelés
után eleve el szoktam gurulni a kútra, ellenőrizni a nyomást.

Újra egyben. Hurrá! Akkor az útban lévő pumpa hiánya okán immáron valami
más kifogást kell rá találnom, hogy mégis miért nem állok neki a hatkerekű
banyatank átalakítása című feladatnak, meg a pincebelépő burkolásának.
Az utolsónak megmarad anyagos polc kipakolásáról már nem is beszélve!

Ha nem kapok defektet, akkor elmondhatom, hogy a pince legtávolabbi zugában
- vagyis itt - éppen jó helye van. Ha meg jön az a k*rva defekt, akkor az lesz a
legkisebb bajom, hogy milyen mélyre kell másznom a pincében a pumpáért.

Utóirat:
Aki úgy érzi, hogy fel van iratkozva a hírlevélre, de nem kapja, az nézze meg a
Gmail (esetleg Freemail) fiókját webfelület alól. Ott leszek a spam mappában.