Slozi
(ha már úgyis, akkor miért ne)

Talán említettem a vécétartályt az ablakban, ami tulajdonképpen ezért volt.
Ha már lúd legyen kövér! Mellesleg kifestem a slozit is, mert bizony ráfér!

 

 

Mire jó a póló!
Merthogy a slozinak is működőképesnek kell maradnia a munkálatok közben.
Csak lerántom a pólót, meg hozok egy vödör vizet, meg hónom alá a slozipapír.

 

 

A tartályt szépen lemostam. Borzasztóan nézett ki eredetileg!
Komolyan gondolkoztam egy új tartály vásárlásán.

 

 

A Jakab csapot meg berúgtam ide a hokedli alá.

 

 

Na mire jó a Bauhaus reklámújság? Mert ugye ki a francnak
lesz kedve a végén felmosni a sok lecsöpögött festéket?

 

 

Lemostam a falat, ami meszelve volt.

 

 

Berajzoltam egy vonalat. Addig kell fentről meszelni. Alulról meg feljövök
az olajfestéssel idáig. Ha koszos lesz, le lehet mosni. Ha penészedni kezd,
akkor is le lehet mosni. Ha fent gombásodik, egy óra alatt kimeszelem.

 

 

Jut a mészből mindenhova. Szóval az úgy van, hogy nem stimmel ez így időrendben,
csak külön pakoltam a képeket. A slozit és a fürdőszobát ugyanis  párhuzamosan
festettem. Hol itt, hol meg ott kaptam bele a munkába. Ahol épp kedvem volt.

 

 

Mondom, hogy jut a mészből mindenhová...

 

 

Érdekes de ahová cseppen, ott sokkal fehérebb mint a plafonon!

 

 

Azért a plafon is kezd alakulni.

 

 

Ezzel a kombinációval kevertem fel a meszet.

 

 

Nem szeretem én ezt az állapotot.
És ha elkap a szapora, mint ahogy szokott?

 

 

Nehéz a sloziban felmászni a létrára, mert itt nagyon pici a hely. Rájöttem, hogy
éppen jó akasztónak a vécétartály tartóvasa a festékes vödörhöz. Így is szűk
a hely, de így már két kézzel tudok kapaszkodni a kidőlni készülő létrába.

 

 

A papír meg mindig kint van mikor kéne...

 

 

A meszet a változatosság kedvéért a konyha közepén keverem.
A mészkeveréshez fúrógépbe fogott fakanál nem egy szokásos eszköz,
de majd azt mondom az asszonynak, hogy a pörkölthöz kellett...

 

 

A kupakot feltekertem a cső végére, bár a csap úgyis el van zárva.

 

 

Olyan fehér lett a plafon, szegény kamera nem tudja hová tenni a fehéregyensúlyt!

 

 

Leragasztottam a vízórát és a kifolyócső hollanderét. Alul a fehér
folt egy korábbi próba, hogy fent marad-e a festék a falon.

 

 

Jelentem alássan fent marad!

 

 

És lent is fehér.
Takarítás címszóval szinte csak a papírokat kell összeszedni.

 

 

Mivel jönnek haza az öregeim, így most nem húzok csíkot a kétféle festék közé.
Kicsit túl fehér is lett a slozi, de majd segítek a problémán.

 

 

Találtam tömítést a Jakab csap hollanderéhez is.

 

 

Ebben a hosszú csőben fut a WC lehúzó lánc.
Ne kérdezd meg miért, apukám így találta ki és kész!

 

 

Betettem a létrát a helyére, majd örömmel láttam, hogy minden kész.
Felhívtam anyámat, jöhetnek, összevannak rakva az összerakandók.
Ááá... Jobban van a papi, nem jönnek haza. Örvendek, de tényleg!
Ha a faterom nem esik el, még most is szaladna az egész lakás!
Aztán úgy esett, hogy mikor Apukám legközelebb elesett,
akkor többé már fel sem kelt, így nem láthatta milyen
szép lett a fürdőszoba. Illetve már csak fentről...

Vissza  

Tovább