Akad a szatyorban keverő, multiméter, időzítő, meg ki tudja mi még, mely vackok még számomra is olyan szinten nem illettek az előszobába, illetve miután ilyen szépen összegyűltek, menten meg is indultam velük a pince homálya felé.

   Ahol is újra ezen nem fogyó tartalmú doboz látványa fogadott. Bár volt egy olyan tervem, hogy pusztán a haladás érzésének érdekében kiveszek a dobozból három valami nagyot, de aztán mégiscsak inkább amellett döntöttem, hogy szépen sorjában, vagyis felülről lefelé haladok.

   A dobozból nyitásképp a szovjet VFD kijelzős órát, társául pedig a kerek szénmonoxid érzékelőt választottam. Ami barna papírdoboz az óra alatt van, abban egy máshonnan előcitált áramváltó rejtőzik, ami olyan nehéznek találtatott, hogy azt most inkább nem hoztam fel.

   Tulajdonképpen most is csak azért álltam neki bármit is szétszedni, mert épp adatmentős nap volt, és ilyenkor a külső HDD doboz tápjának zavaró hatása miatt nincs internet. Az ok persze mindegy, hiszen a lényeg maga a haladás.

   No de hogy lehetne haladásról beszélni? Már úgy értem annak tükrében, hogy ész nélkül mindent begyűjtők. Bár ennek a doboznak a földről történő felvételét meg tudom indokolni azzal, hogy LED is van rajta, meg gomb is, de ettől még magam is érzem, hogy ez a magyarázat mennyire erőltetett.

   Ez a jelző vagy egy olyan rendes helyen szolgált, ahol évente cseréltek benne elemet, vagy egyszerűen csak használaton kívül volt. Utóbbi feltételezésem a doboz külső és belső tisztaságának tükrében akár még igaz is lehet.

   Egy 9 voltos elem belepróbálgatása által próbáltam rájönni arra, hogy a képen keresztben átvonuló rugós rész az elem benntartására, vagy épp ellenkezőleg, a kiemelésére szolgált-e. Mivel sem bent nem tartja, sem ki nem emeli, idővel feladtam a karocska funkciójának meghatározását.
   Topy megfejtése szerint a kissé rugózó kar arra szolgál, hogy a szénmonoxid érzékelő dobozát a plafonhoz odafogó egyik csavar fejére oldalról egy kissé nekitámaszkodva, megakadályozza a könnyed elfordulást, ezzel gátolva meg azt, hogy a kerek doboz a mennyezetről - mondjuk rezgések hatására - leeshessen.

   Gondoltam rásegítek a szénmonoxid szintjének változására egy öngyújtóval, aminek az lett a vége, hogy szegényke a szemetesben végezte. No nem az érzékelő, hanem a kifogyott öngyújtó. Mérni persze nem sikerült semmit. Már úgy értem, hogy a multiméter által jelzett értékre egy másik, még működő öngyújtó lángjának sem volt semmi hatása.
   Ekkor jutott eszembe az a talán nem is hülyeség, hogy mi lenne, ha egyszerre csatlakoztatnám a panelre az elemet és a műszert, és úgy próbálnám. Mondhatni teljes volt a siker, ettől ugyanis az apró elektronika olyan iszonyú hangerejű sípolásba fogott, hogy annak hatására kis híján kirúgtam magam alól a széket.

   Amennyiben kidobom a dobozát, akkor maga a panel már sokkalta kisebb helyen is elfér. Viszont ha összeszerelem? Akkor meg olyan kis kompakt. Mivel se így, se úgy nincs rá szükség (bár a konyhában gáztűzhely van, a szobában pedig egy fatüzelésű cserépkályha), azon kezdtem el töprengeni, hogy az érzékelőjét valami másra cserélve, mégis mi a csudára lenne jó.
   Mivel ráment néhány hosszúnak tűnő percem, de semmi értelmes eredményre sem jutottam (Te, hogy ez milyen sűrűn fordul elő...), kimostam az úgy nagyjából már eleve gyári tisztaságú dobozt, majd összepattintottam a három alkatrészt.

   Ha a mentés be nem fejeződött volna, a szétszedés is tovább tartott volna, de mivel egyszer csak vége szakadt a fájlok másolásának, az apró videókamera szétszedése egy sokkalta későbbi időpontra halasztódott. Pedig már kezdtem egészen szépen beindulni...
   Lehet azt kéne, hogy az elmaradt szétszedések ledolgozásának érdekében, amolyan számítógépmentes napokat kellene tartanom. Vagy legalább nem kellene folyton egyre újabb és újabb lomokat beszereznem...

   Mondjuk ha a sárgára festős kettő project keretében lefestett fürdőszobai ablak alkatrészének feltámasztására használt csavarhúzószerűségre lépek rá, akkor először nagyon fogok ugrálni a fájdalomtól, majd a bekötött lábammal már jó darabig kevésbé. Szerencsére nem történt baj. Már úgy értem azon kívül, hogy párszor keresztülrúgtam őket a lakáson...