Mikor már majdnem levettem a pultról a nevesincs magnós autórádiót, mondván ha már ennyire beindultam, akkor legyen meg az is, akkor menten eszembe jutott, hogy mivel hónap vége van, újra ránézzek az aktuális teljesítményemre. Mármint arra voltam kíváncsi, hogy mégis hol tartok azzal a tervemmel, mely szerint 2023 áprilisában a már megemlített, de szét még nem szedett tételek közül legalább négyet letudok. Mivel a négyből egy még mindig hiányzott, átolvastam a már megemlített, de le még nem tudott tételek listáját, mégpedig mindjárt két okból is. Míg az egyik ok az volt, hátha találok benne egy olyan tételt, ami már elkészült, csak valamiért elfelejtettem a táblázatból kiütni, addig a másik ok az, hogy ha nem, akkor a még mindig meglehetős tömegben találjak egy olyat, amihez kedvem van.

   Erre fel nem kiszúrtam egy olyan témát, amiről nem tudtam eldönteni, hogy mit takar? De! Hogy a Philips hajvágógép pontosan melyik tárgyamat is takarja, azt úgy fejtettem vissza, hogy a mindent tudó táblázatban megkerestem melyik másik cikkben említettem meg. Amúgy a 995-ös cikkben, amiből aztán menten kiderült, hogy arról a hajvágó, vagy szakállnyíró, vagy mifene masináról van szó, amivel ha csak ritkán is, de borotválkozni szoktam.

   Egyszer már jártam benne, de akkor csak a tápegységével, konkrétan a tőben eltört kábelével volt a gond, amire egy CB667-es telefonzsinór konnektor felőli végéről lecsent tehermentesítőt varázsoltam rá.
   Mivel meg mertem volna rá esküdni, hogy ez a tápegység javítós téma valaha kapott egy saját szétszedtem cikket, természetesen nem. Mármint nem arról írtam mint amire emlékeztem, ugyanis a 199-es cikkben a szkenner tápegységéről volt szó, aminek amúgy ugyanígy tőben tört el a kábele.

   Rátérve végre a lényegre, ezt a masinát most nemcsak úgy egyszerűen szét kell szednem, de össze is kell raknom, különben a végén még szőrös maradok. No nem mintha ez annyira számítana...
   Hogy mégis miért szedem szét? Mármint természetesen azon felül, hogy tervbe volt véve. Nos azért, mert az évek nem múltak el felette nyomtalanul. Épp mint ahogy a gazdája, úgy idővel a szakállnyíró is egyre jobban lelassult, pláne elerőtlenedett. Míg valaha meg sem kottyant neki, mikor a dús hajzuhatagomba beletoltam, a motor fordulatszámát manapság az egyre ritkásabb néhány szál hajammal történő találkozás is lelassítja, esetenként akár meg is állítja.

   Ahhoz képest, hogy ez a masina már biztosan több mint 10 éve megvan, pláne használom is, még ha agyoncsaptak volna, akkor sem tudtam volna megmondani sem a pontos nevét, sem a típusszámát.

   Épp mint ahogy a doboz mélyén található kapcsolóhoz csatlakozó gombot sem volt a helyéről bonyolult feladat kiugrasztani, csak ugye sem az előbbi helyen, sem itt nem találtam csavart.

   Mire fel úgy döntöttem, hogy jöjjön a szokásos feszegetés, ami már mindjárt második nekifutásra eredményre vezetett. Azért csak másodikra, mert elsőre - mivel féltettem a ház épségét - nem igazán mertem erőltetni.

   Bemegy az ember a boltba, sorjában leemelgeti a próbálgatni kitett hajvágókat a pultról, fogdossa őket, majd végül úgy dönt, hogy ha már egyszer kiad valamiért egy rakat pénzt, akkor legyen a márkás, amúgy jó fogású Philips, aminek súlya is van, vagyis biztosan van benne anyag. Vanni van benne anyag, csakhogy a gép nem azért nehéz, mert a motorja nagyobb mint a többi, nálánál persze sokkalta könnyebb gépnek, hanem az anyagmennyiség csak a fotón látható vastömb képében van jelen. Erre azért nagyon nehéz lenne azt mondani (bár ez egy marketingesnek biztosan nem esne nehezére), hogy a fél gyufásdoboz méretű vastömb csak azért kell, hogy a hajvágónak kiegyensúlyozott (és itt a súlyozotton van a hangsúly) fogásérzése legyen.

   A motor házát és a keféket tartó záróelemet összejelölő zöld vonalról annyit, hogy ahelyett egyértelműen jobb lett volna, ha inkább egy mélyebb karcot vetek be. Mármint a motorról a jelölés a fogdosása közben úgy lekopott, hogy mire eljött az összeszerelés ideje, addigra az amúgy alkoholos filccel húzott zöld vonalnak már semmi nyoma sem maradt. Ez szerencsére nem volt gond, mert a zárólap a motorra helyesen csak egyféle pozícióban tehető fel. Tartani amúgy két, a szokásos módon egyszerűen csak benyomott lemezfülecske tartja.

   Bár a kényelmesebb hozzáférhetőség érdekében megpróbáltam, a forgórész a motorból nem jött ki. Mármint a tengelyére erőltetett excenter miatt, amit a motor épségének megőrzése érdekében inkább nem álltam neki lefeszegetni.

   Forgattam, ütögettem, mire fel kijött a motorból egy csomó szőr. Amennyiben ezek a forgórész elektromágnese és az állórész permanens mágnese közé kerülnek, akár le is lassíthatják a motort.

   A hibát, mármint a motor lassulását és gyengülését szerintem nem a szőrszálak okozták, hanem a tengelyvégek kenőanyagának elfogyása. Bár a gép használata közben a motor az arcomtól messze van, attól még a piros gépzsír helyett inkább gyógyszertári vazelint használtam. Az ecsettel pedig némi alkoholos kommutátor tisztítást eszközöltem.

   Vagy az van, hogy rajtam kívül mindenki más tudja, hogy a motor szénkeféket tartó záró lapján a két lyuk azért van, hogy azon cérnákat keresztülfűzve, azokat meghúzva, az összerakás pillanatában a szénkeféket el tudjuk húzni a tengelyvégi alátétek elől (különben ugyanis az Istennek sem lehet a motort összeszerelni), vagy már megint zseniális voltam, s feltaláltam valamit.

   Miközben a kapcsolót egyszerűen csak fel kell nyomni a két pöcökre, az összes vezetéket be kell gyűrni a direkt számukra létrehozott vájatokba, különben a doboz két fele nem lesz összepattintható.

   Míg a videó első felében az eredeti, addig a másodikban a már kitakarított motor hangja hallható. Bár a fordulatszám fülre alig növekedett, ami ennél lényegesebb, az a gép immáron visszatért ereje. Próbaképp egyből megborotválkozva, a gépet a szakállamnak nekitolva, mintha a szőrszálak ott sem lennének, oly egyenletesen forgott a motor! Mármint nem lassult le, mire fel természetesen menten tenmagam heves dicséretébe fogtam.

   Amiért még szintén dicséretet érdemlek, az a múlthónapban bevállalt terv teljesítése. A bal oldali rész most lényegtelen, csak a jobbra lent láthatót kell nézni, mely szerint 2023 negyedik havában újabb négy tétellel sikerült csökkentenem a már megemlített, de szét még nem szedett tárgyaim listáját. Ez persze nem jelenti azt, hogy egész áprilisban csak ennyit csináltam volna.

   Hanem konkrétan ennyit csináltam. Erre amúgy azért volt szükség, mert ha nem szedem szét a friss beszerzéseket, valamint a még meg sem említett előkerülteket, akkor ugye a már megemlített, le azonban még nem tudott tételek listája nemhogy rövidült volna, de még egyenesen meg is nyúlik!